Pénz a sötétben

Magyarországon jelenleg csak két bank rendelkezik látássérültek számára akadálymentesített bankautomatákkal, de rossz elhelyezésük miatt sokszor ezek sem használhatóak. Bankkártyával mindenhol nagyon rizikós fizetniük a vakoknak, a forintbankjegyek pedig tapintás alapján megkülönböztethetetlenek. Az ENSZ fogyatékosügyi testülete néhány napja élesen bírálta a magyar helyzetet.

Egyre több hazai bankautomatán jelenik meg a fejhallgató-aljzat, amelyen keresztül a látássérülteket segíti az ATM beszédszintetizátora a pénzfelvételben. A látszat azonban csal, az ilyen ATM-ek jelentős része ugyanis nem beszél, csak a normál pénzfelvételkor is hallható pittyegést vezeti a fülhallgatónkba. Ezek az automaták tehát a vakoknak és gyengén látóknak egyáltalán nem jelentenek segítséget, a gyakorlati hasznuk maximum annyi, hogy ha bedugjuk a fülest, nem ébresztjük fel a közelben alvó hajléktalanokat a gombhangokkal.

Magyarországot a banki szolgáltatások akadálymentesítettségének alacsony foka miatt nemrég marasztalta el az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága. Az ítélet ugyan nem jár konkrét következményekkel, mégis megmutatja, hogy hatalmas hiányosságokkal küzdünk e téren.

Az ENSZ fogyatékosügyi testülete azt a pert vizsgálta, amelyet 2004-ben az OTP ellen indított két látássérült magánszemély, amiért a bank nem tette lehetővé számukra pénzautomatáinak használatát. Az első fokon eljáró bíróság elmarasztalta az OTP-t, kimondta, hogy a helyzet tarthatatlan, és felszólította a bankot, hogy új automatáit lássa el beszédszoftverrel. Az OTP azonban fellebbezett, és a másodfok már teljes egészében a banknak adott igazat, ezt az ítéletet pedig 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette.

Az ENSZ-bizottság a magyar eljárást elemezve megállapította, hogy vagy azok a magyar jogszabályok rosszak, amelyek nem támogatják az akadálymentesítést, vagy a magyar bíróságok, amelyek jó törvények alapján hoztak a látássérültek keresetét elutasító ítéletet - mondta az [origo]-nak Zádori Zsolt, az ügyet az ENSZ testülete elé terjesztő Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Kevés van, és azok sem jók

"Két bank, a Volksbank és a K&H használ akadálymentesített automatákat ma Magyarországon, és az OTP is kísérletezik most valamivel, de erről nem sokat tudunk" - mondta az [origo]-nak dr. Tolnayné Csattos Márta, a Vakok Állami Intézetében működő Elemi Rehabilitációs Csoport vezetője. Szerinte az is probléma, hogy a technikailag már akadálymentesített automaták elhelyezéséről nem konzultálnak a bankok, így nem ritka, hogy nyílt téren állítják fel az ATM-eket, ahol viszont a legtöbb látássérült túl kockázatosnak ítéli meg a készpénzfelvételt, és az utcazaj is elnyomhatja a fejhallgatón keresztül hallható utasításokat.

Vannak látássérültek, akik szívesen használnak bankautomatát, de sokan túl kockázatosnak ítélik a tranzakciót

Könnyen lehetne több

A bankok azonban nem sietnek automatáik akadálymentesítésével, sőt, többen is az érintőképernyős ATM-ekkel kísérleteznek, ezek pedig - gombok híján - még beszédszintetizátorral sem alakíthatók vakbaráttá.

Fejhallgató-aljzat egy bankautomatán - a lehetőség adott

Németh Géza, a Budapesti Műszaki Egyetem Beszédtechnikai Laboratóriumának vezetője, aki maga is fejleszt beszédprogramokat bankok számára, az [origo]-nak elmondta, a három magyar ATM-gyártó közül a Dieboldnál ingyenesen, az NCR-nél és a Wincor Nixdorfnál pedig felárért választhatják a bankok az akadálymentesített automatákat, és az egész automata árához képest ez a felár is elenyésző. "Szerintem így is van pénz az akadálymentesítésre, de ha nincs, akkor is egészen biztosan lenne, ha csak feleannyi márvány lenne a bankfiókokban, mint amennyi most van" - tette hozzá.

Fizetni sem lehet

A látássérültek számára a bankkártyás fizetés is elérhetetlen álom, a kártyaleolvasó-terminálok ugyanis csak kijelzőjükön mutatják a fizetendő árat. Kis könnyebbség, hogy ha fizetés után a bank visszaigazoló SMS-t küld, azt a telefonnal felolvastathatják, de eddigre már a tranzakció befejeződött, így sokkal nehezebb a reklamáció.

"Csak bizalmi helyen tudok bankkártyával fizetni. A PIN kód beírásával nincs gond, de biztosnak kell lennem benne, hogy a pénztáros nem üt be nagyobb összeget" - mesélt vásárlási szokásairól Tolnayné Csattos Márta. A csoportvezető szerint a készpénzes fizetésnél is legtöbbször hasonló a helyzet. "Ha például egy húszezrest kell felváltanom, nem mehetek akárhová, mert egyszerűen nem tudom, hogy mennyit kapok vissza. Ilyenkor bemegyek például egy cukrászdába, ahol évek óta ismerem a cukrászt, és ő elmondja, hogy milyen címletből mennyit kaptam vissza. A bankjegyeket eszerint elrendezem a pénztárcámban, és a nap további részében biztos lehetek benne, hogy van nálam két ötezres, három kétezres és három ezres. Ezeket lehet utána számolgatni."

Fizetni sem egyszerű

Kopnak a bankjegyek

Jelenleg az 1000 forintostól a 20 000 forintosig minden bankjegy mérete ugyanakkora, és ugyanabból az anyagból is készülnek, így azonosításuk egyetlen módja a dombornyomás, ez azonban a használattól hamar lekopik.

A hazai pénzkibocsátásért is felelős Magyar Nemzeti Bank ismeri a problémát. Az [origo] kérdéseire az MNB sajtóosztálya elismerte, hogy a tapintással történő azonosíthatóság érdekében a forintbankjegyeken alkalmazott megoldások nem teljes körűek. A nemzeti bank ezért folyamatosan ellenőrzi a forgalomban lévő bankjegyek forgalomképességét is, a már elhasználódott, kopott bankjegyeket pedig selejtezik.

A Vakok Intézetében azonban azt mondják, a fő probléma a készpénznél is az, hogy nem folyik konzultáció a szakértőkkel. Az új kétszázas bevezetése előtt például az intézet komoly szakértői tanulmányokkal igyekezett segíteni az érme tervezését, de tanácsaikat végül figyelmen kívül hagyták.