Csak Orbán Viktor barátja lépett időben

A jó ütemérzékkel megáldott Duna Takarék lehet az egyetlen, amelyik megússza a több mint száz takarékszövetkezet közül, hogy az állam átvegye felette az irányítást. Ez a szövetkezet annak a Garancsi Istvánnak az érdekeltsége, aki Orbán Viktor kormányfő ismerősének és a Videoton futballcsapat tulajdonosának számít.

Bő egy hónapja aligha gondolta volna bárki a takarékszövetkezeti vezetők közül, hogy egy, a napi hírfolyamban elsikkadó lépésnek óriási jelentősége lesz később. Most pedig, hogy a takarékszövetkezeti rendszer gyökeres átformálását egy viharos gyorsasággal elfogadott törvénnyel rendezné le a kormányzat, az átalakítást államosításként megélő szektor azért is forrong, mert a 105 takarékszövetkezetből van egy, amelyik jó eséllyel mindent megúszhat. (Áder János köztársasági elnök ugyan visszadobta a takarékokról szóló törvényt, de még a héten újra megszavazhatják.)

A reform a takarékszövetkezeteket belekényszeríti egy most létrehozandó új egységbe, az Integrációs Szervezetbe. Ez, illetve a takarékok által alapított, de hamarosan az állam többségi tulajdonába kerülő Takarékbank lényegében átveszi az irányítást a pénzintézetek felett. A két központi szerv dönthet minden lényeges kérdésről, a mostani takarékszövetkezeti vezetők önállósága pár nap múlva már a múlté lesz.

Az általános szabály alól azonban egy kivételt tesz a törvény. Azt a takarékszövetkezetet, amelyik beadta kérelmét a pénzügyi felügyelethez, hogy bankká alakulhasson, de még folyamatban van a felügyeleti eljárás, nem tereli a jogszabály az új állami ernyőszervezetek alá. A kivétel azért is érthetetlen, mert azok az egykori takarékszövetkezetek, amelyek már bankként működnek, nem mentesülnek az új szabályok alól. Így állami befolyás alá kerül a Kinizsi Bank, a Pannon Takarékbank, a Mohácsi Takarékbank, a DRB és Széchenyi Bank is.

Egy igazi kivétel van

Az Origo információi szerint két takarékszövetkezet van, amelynek folyamatban van a bankká való átalakulási ügye a pénzügyi felügyeletnél. Az egyik a Polgári, a másik a Duna Takarékszövetkezet. A pénzügyi felügyelet sajtószóvivője az Origóval csak annyit osztott meg, hogy van ilyen folyamatban levő ügy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél.

A HVG bő egy hónapja írt arról, hogy a Duna Takarék bankká szeretne alakulni, ez iránti kérelmét májusban be is nyújtotta a pénzügyi felügyeletnek. Ezt a takarék, az időpont közlése nélkül, lapunknak megerősítette. Hogy hogyan áll ez az ügy, nem ismert, de a takarékszövetkezeti szektorban többen biztosra veszik, hogy a Duna Takarékból bank lesz nem is olyan soká, még az év vége előtt.

A győri központú, de 25 fiókkal rendelkező - a nagyvárosokban Győr mellett Budapesten, Székesfehérváron és Esztergomban is jelen levő - takarékszövetkezetnek a fő tulajdonosa és évek óta igazgatósági tagja az a Garancsi István, aki a Videoton FC-nek is a tulajdonosa, és aki jó viszonyt ápol Orbán Viktor kormányfővel. A labdarúgócsapat meccsein többször Orbánnal együtt mutatkozó Garancsi két éve miniszterelnöki megbízott is lett, Orbán a természetjáró és kerékpáros turizmus, valamint az úthálózat fejlesztésével bízta meg, munkáját díjazás nélkül látta el.

Garancsi István Orbán Viktor társaságában a Videoton egyik meccsén. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A másik, bankká átalakulni vágyó takarék a Polgári Takarékszövetkezet, amely ugyan beadta a kérelmét, de ügye meglepően lassan halad. Vezetője, Béke Lászlóné megkeresésünkre megerősítette, hogy ők 2011 szeptemberében jelentkeztek a felügyeletnél, de azóta - immár két éve - húzódik az elbírálás. A felügyelet az eljárást 2012-ben felfüggesztette, ami megkérdőjelezi a bankká való alakulás szabályosságát. Azóta folyamatosan különféle indokok és szempontok alapján zajlik egy véget érni nem akaró vizsgálat. A takarékszövetkezet vezetője azt érzi, hogy a hatóságok azért húzzák az időt, hogy ne kelljen engedélyt adniuk.

Binder István, a felügyelet szóvivője ezzel szemben elmondta: a PSZÁF az engedélykérelem beadásának időszakában átfogó vizsgálatot végzett a takarékszövetkezetnél, amelynek lezárultáig felfüggesztette az engedélyezést. Vizsgálatát a felügyelet 2012 tavaszán - a honlapján közzétett - határozatában előírt kötelezésekkel zárta le, amelyeket a Polgári Takarékszövetkezet még nem teljesített maradéktalanul. A PSZÁF a vizsgálat lezárását követően kezdeményezte egy másik hatóság eljárását, ez pedig jelenleg is folyamatban van. Az engedélyezési folyamat ennek az eljárásnak a befejezéséig fel van függesztve. A PSZÁF minden esetben a jogszabályok által előírt, megkövetelt dokumentumokat kéri be, várja el a bankká válni akaróktól, ha pedig mindent rendben találnak, akkor megadják az engedélyt, nincs szubjektív, érzelmi elem az eljárásban.

Az ilyen hosszúra nyúlt eljárás különlegesnek számít. Amikor egy takarékszövetkezet bankká szeretne alakulni, akkor az eljárás egy szakaszból áll, maximum 3 hónapos átalakulási engedélyezési folyamaton kell átesnie a takarékszövetkezetnek - magyarázta a felügyelet szóvivője. Ez szükség esetén újabb 3 hónappal meg is hosszabbítható, ebbe az időbe azonban nem számít bele, ha hiánypótlásra kérik a hozzájuk forduló takarékszövetkezetet, vagy más okból meg kell állítani a folyamatot.

A Polgári Takarék számára az előjelek kedvezőtlenek, könnyen lehet, hogy az év végéig nem kapják meg az engedélyt a PSZÁF-tól (amely ráadásul októberben beolvad a jegybankba). Ennek pedig az adja a jelentőségét, hogy ha egy takarék beadta a kérelmet, de a felügyelettől év végéig nem kap engedélyt a bankká alakulásra, akkor beterelik az Integrációs Szervezetbe.

A lex ...-ek kora

Az Orbán-kormány elmúlt három évében sok olyan törvény született, amely egy-egy emberre vagy cégre lett szabva. Győr polgármestere nem lehetett volna a fideszes Borkai Zsolt, ha nem írják át előtte nem sokkal a törvényt úgy, hogy a tisztségnek nem akadálya az, hogy csak négy éve szerelt le valaki a honvédségtől (addig öt évet várt el a jogszabály).

A kormányfő egyik gazdasági tanácsadója, a 72 éves Szapáry György nem lehetett volna washingtoni nagykövet, ha a parlament meghagyta volna a 70 éves korhatári korlátot. Baranyai László úgy lett a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója 2010-ben, hogy a parlament elhárította előle azt az akadályt, amely fél év szünetet rendelt volna el a jegybank felügyelőbizottságából távozó Baranyai két állása között.

A jobboldalhoz húzó élelmiszer-kiskereskedelmi lánc, a CBA sem panaszkodhatott, 2010 őszén a kiskereskedelmi különadót úgy szövegezték meg, hogy a franchise-rendszerben működő, magyar hátterű cégnek alig kellett valamit fizetnie. A kormányfővel sokáig jó kapcsolatot ápoló, neki tanácsot is adó Járai Zsigmond nevével fémjelzett biztosítót, a CIG Pannóniát 2010 végén úgy akarták helyzetbe hozni, hogy mentesítették volna a bankadó alól - de végül ettől elállt a kormánytöbbség.

Később, amikor Járai Zsigmond a jegybank felügyelőbizottságának elnöke lett, a többszörösére emelték az fb-elnök fizetését. A lex Szászként elhíresült törvénnyel távozása esetén mentesítették Szász Károlyt, a pénzügyi felügyelet elnökét a 98 százalékos végkielégítés-adó alól.

Schmitt Pál volt köztársasági elnököt annak ellenére illeti meg minden juttatás, hogy nem töltötte ki hivatali idejét - korábban nem volt ilyen engedékeny a törvény. A mostani köztársasági elnök feleségének társadalombiztosítását az állam, azaz az adófizetők állják, erről is jogszabályt hoztak.