A várt csökkenés helyett minimálisan nőtt szeptemberben az infláció. Egy év alatt 1,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak (augusztusban 1,3 százalékos volt az infláció) a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Az infláció persze így is olyan kicsi, amilyenre legutóbb 30-40 éve volt példa. A rezsicsökkentésnek megvan a nyoma: a lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok csoportba tartoznak a rezsicsökkentés által érintett szolgáltatások, összességében egy év alatt közel 7 százalékkal csökkent az ebbe a csoportba tartozó szolgáltatások ára. (Azért nem tíz százalékkal, mert a rezsicsökkentés által nem érintett dolgok is ide sorolódnak, például a lakbér, a lakáskarbantartáshoz vásárolt anyagok, illetve a szilárd tüzelőanyagok ára kismértékben nőtt egy év alatt.)
Nem is ez a legérdekesebb talán a most megjelent adatokban. A részletes számokat böngészve azt láthatjuk, hogy egy év alatt a banki, pénzügyi szolgáltatások 45 százalékkal drágultak. Vagyis hiába szajkózta azt a kormány az elmúlt bő egy évben, hogy a bankokra rótt újabb terheket a bankok úgysem fogják áthárítani, és a tranzakciós adót is lenyelik, a számok mást mutatnak.
Mellbevágó az is, hogy egyetlen hónap alatt, augusztusról szeptemberre közel 14 százalékkal drágultak a banki szolgáltatások. Ez annak a számlájára írható, hogy augusztus 1-jén a tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél a duplájára nőtt, a többi pénzügyi tranzakciónál a másfélszeresére, és a bankokat egy egyszeri adóval is sújtotta a kormány. A törvényt július végén hirdették ki, és mivel a bankoknak az áremelést két hónappal a hatálybalépése előtt ki kell hirdetniük, közölniük kell az ügyfelekkel, a bankok az őket sújtó új adókat szeptember elejétől hárították tovább az emberekre és vállalati ügyfeleikre.