Így mentenék a devizahiteleseket a bankok

Az árfolyamgátat érdemes lenne megtartani, és még vonzóbbá tenni - ezt javasolja a bankszövetség a kormánynak. Úgy tudjuk, a devizahitelesek megsegítésére kidolgozott javaslatuk szerint még a külön számlán gyűlő adósság egy részének elengedésébe is belemennének, az árfolyamrögíztést pedig nemcsak egyszer, hanem kétszer is lehetne választani. A félmillió forintnál kevesebbel tartozók házát nem árverezhetnék el, a kilakoltatási moratóriumot november elejére előrehoznák.

Őrültség lenne kidobni az a kipróbált és bevált árfolyamgátat, de egy kicsit lehetne rajta pofozni – az Origo értesülése szerint ez a központi gondolata a devizahitelesek megmentésére tett banki javaslanak. A tervezetben, amelyet pénteken juttattak el a kormánynak, a hitelintézetek a kölcsöneiket fizetni nem tudóknak is kínálnának megoldást.

Az árfolyamgát bejáratódott

A több mint egy éve működő árfolyamgát 3-5 éven át kiszámítható, fix törlesztőrészlet jelent úgy, hogy az közben 20-25 százalékkal csökken. A svájcifrank-hitelesek 180 forintos frankárfolyamon, az euróhitelt felvettek 250 forinton, a jenhitelesek 2,5 forinton törlesztenek havonta. A rögzített árfolyam felett a törlesztőrészlet kamatrészét elengedik nekik, csak a tőkerészt gyűjtik egy számlán. Bármikor be lehet lépni a programba, 3-5 évig lehet benne maradni. A fix árfolyamon való törlesztés után a gyűjtőszámlán felgyűlt tőkerészt el kell kezdeni visszafizetni.

A rendszer bejáratott, közel kétszázezren választották, érdemes lenne tehát erre építeni a devizahitelesek küszöbön álló mentésénél. Az ügyet közelről ismerő forrásunk szerint a bankok ezért javasolják a kormánynak, hogy az árfolyamgát értékeit ne hagyja veszni.

Az emberek részben azért félnek az árfolyamgátba való belépéstől (a jogosultak 50-60 százaléka nem lépett be), mert attól tartanak, hogy a program lejárta után nagyon megugrik a törlesztőrészlete. Hiszen 3-5 év múlva újra a piaci árfolyamon (ami most a franknál 238 forint, az eurónál 294 forint) kell törleszteniük a hitelük fennmaradt részét, miközben a gyűjtőszámlán nyomott kamaton felhalmozódott adósságukat is el kell kezdeni visszafizetni. Információink szerint a bankszövetség javaslata ezt azzal orvosolná, hogy felkínálhatóvá tenné az árfolyamgát egyszeri újraindítását.

A tartozás egy részét elengedhetnék

Az árfolyamgátnál a fix árfolyam feletti részre eső tőkerészt most számon tartják a gyűjtőszámlán. Ennek egy részét akár el is lehetne engedni, de nem a teljeset, mert az hazavágná a bankrendszert – tudomásunk szerint ezt is felvetették a bankok a kormányhoz eljuttatott anyagban.

Kitérnek azokra is, akik nem fizetik a hitelüket. Az ő esetükre – amint azt a bankszövetség főtitkára pénteken elmondta – a kilakoltatási moratórium decemberről novemberre történő előrehozását javasolják, és azt, hogy a félmillió forintnál kevesebbel tartozók ingatlanját ne lehessen elárverezni.

A kormány hamarosan kiteríti lapjait

Azt nem tudni, hogy a kormány mennyire támaszkodik a bankszövetség javaslatára. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn jelezte, hogy nem elégedettek a bankok anyagával, ezért a kabinet kézbe veszi a dolgot, rövid időn belül törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé.

A bankszövetség ajánlata figyelembe veszi a kormány elvárásait, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a szembenállás valóban ennyire éles lenne. A kabinet arra törekszik, hogy a devizahitelesek törlesztőrészletei 15-20 százalékkal csökkenjenek, hosszú távon legyen kiszámító a törlesztés, és 3-5 éven belül vezessék ki a terméket. Az is elvárás, hogy devizaadósok nem járhatnak jobban, mint a forinthitelt felvevők, és a bankrendszer stabilitását nem áshatja alá a csomag.

A bankok javaslata félig-meddig hasonlóságot mutat a jegybank elgondolásával. A Matolcsy György vezette jegybank még augusztus végén egyik ötletében azt szorgalmazta, hogy végteleníteni kellene az árfolyamgátat, vagyis a hitel lejártáig lehetne a rögzített árfolyamon törleszteni. A bankok elképzelése szerint nem akármeddig lehetne a fix árfolyamon törleszteni, hanem csak kétszer lehetne választani az árfolyamgátat.

Az MNB másik elképzelése az volt, hogy a gyűjtőszámlán levő tőkerésznek minél nagyobb részét, akár egészét engedjék el.