Kartellezés miatt büntette a bankokat a Gazdasági Versenyhivatal. A GVH szerint a megbírságolt pénzintézetek 2011. szeptember 15. és 2012. január 30 között összehangolták a stratégiájukat, és korlátozták a hitelkiváltó hiteleket. A bankok üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással, és a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat.
A GVH a rendelkezésre álló bizonyítékok (e-mail, belső feljegyzések) alapján megállapította, hogy a bankok nem csak a végtörlesztésre vonatkozó stratégiájukat, hanem az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztották egymással. Egyes bankok között kétoldalú egyeztetések is voltak, olvasható a GVH honlapján.
A versenyhivatal szerint mindez alkalmas volt arra, hogy összehangolják a végtörlesztés korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.
A GVH döntése szerint a legtöbbet az OTP-nek kell fizetnie, 3,9 milliárd forintot. A többi bank büntetésének mértéke így alakul:
A bírság megállapításakor a GVH az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti különbségek abból adódnak, hogy a bankok bevételei között jelentős különbségek vannak, és a jogsértésben betöltött szerepük is eltérő volt.
A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta. A megbüntetett pénzintézetek a hazai bankrendszer legnagyobb szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. A versenyhivatal szerint az is felróható, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárhatótól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett bankok közötti versenyt.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.
Az FHB Jelzálogbank Nyrt. magatartását is jogsértőnek minősítette a GVH, de mellőzte a bírság kiszabását. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak. Másrészt az FHB eddig nem volt elmarasztalva hasonló eset miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.
A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken (az úgynevezett "retail risk" reggelin) résztvevő személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott, így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, a Magyar Cetelem Bankkal szemben pedig megszüntette az eljárást.
Az eljárás kettős jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig - a tagállami érintettségre tekintettel - az uniós jog alapján volt folyamatban.
A határozat a közléssel alaki jogerőssé vált, a határozat bírósági felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet kérni. Amennyiben tehát nem kérik a felek a bírósági felülvizsgálattal egyidejűleg a végrehajtás felfüggesztését, a 30 nap elteltével végrehajtható a határozat. A bankoknak a bírságot 30 napon belül kell befizetniük, kivéve ha a végrehajtás felfüggesztését kérik – írja az MTI. Ebben az esetben annak elbírálásáig ugyanis a végrehajtás nem foganatosítható, illetve akkor sem, ha a bíróság helyt ad a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek.
A versenyhivatali eljárások esetében részletfizetést a határozat meghozatala előtt lehet kérni, a jelen ügyben azonban a bankok nem kértek részletfizetést, a döntés után pedig nincs jogszabályi lehetőség részletfizetés engedélyezésére.
Ez a valaha volt legnagyobb büntetés, amit a GVH szabott ki. A vizsgálatot két éve Rogán Antal kezdeményezte.
"Ez egy megrendezett cécó volt, előre lehetett tudni, hogy bírság lesz a vége" - reagált név nélkül egy megbüntetett bank munkatársa. Szerinte teljesen normális, hogy bankárok időnként beszélgetnek egymással, ez mindig így volt, és a jövőben is így lesz. Szerinte ilyen alapon meg lehetne vizsgálni a Matolcsy György jegybankelnök által szervezett bankártalálkozókat is, ahol például a növekedési hitelprogramról beszélgetnek a bankok vezetői. "Az nem a kartell melegágya?" - vetette fel kissé indulatosan.
Az OTP Bank nem követte el a GVH Versenytanácsa által terhére rótt cselekményeket, a határozatban megfogalmazott megállapítások megalapozatlanok. Az OTP Bank a GVH döntésével szemben bírósághoz fordul – olvasható a bank közleményében.
Az OTP nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében, és a végtörlesztés kapcsán döntései piaci racionalitáson alapultak. Az üzletileg ésszerű lépések nyilvánosan hozzáférhető információk alapján, belső üzleti számításokat mérlegelve születtek - írja a pénzintézet. A bank szerint nem követett el versenyjogsértést a vizsgált forinthitelek paramétereinek meghatározásakor, ezért a határozat felülvizsgálatát kezdeményezi a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.
Az OTP szerint a végtörlesztéshez kapcsolódóan új hitelkiváltó terméket vezetett be, és mindent megtett annak érdekében, hogy a lehető leghosszabb ideig elérhetőek legyenek a forinthitelek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez. A bank személyi és tárgyi kapacitásainak határáig elmenve, meghosszabbított nyitva tartással, erőforrásainak átcsoportosításával biztosította a hitelkiváltás lehetőségét ügyfelei számára, és nem maradt olyan megalapozott hiteligény, amit az OTP nem elégített ki. A hitelkiváltó konstrukciónak is köszönhetően az OTP forinthitel állománya a vizsgált időszakban lényegesen megnövekedett, ez önmagában is cáfolja a GVH által vélelmezett versenykorlátozó tevékenységet - olvasható a közleményben.
Az OTP a kiszabott bírságot a törvényi előírásoknak megfelelően befizeti, ugyanakkor a bírság összegét is aránytalanul magasnak és diszkriminatívnak tartja, ugyanis a GVH a bankokra kiszabott bírság több mint 40 százalékát rótta ki rá, miközben a bank részesedése a devizaalapú hitelezésből nem éri el a 20 százalékot.
Az Erste Bank Hungary Zrt. vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal határozatát, az esetleges jogi lépésekről később születik döntés - áll a bank közleményében. A bank továbbra is fenntartja az eljárás során képviselt álláspontját, amely szerint az Erste a végtörlesztés kapcsán nem hangolta össze a stratégiáját a többi érintett bankkal, nem osztott meg üzleti titkokat és semmilyen átfogó tervben nem állapodott meg a többi bankkal.