A Fidesz kicselezi az áfacsalási bizottságot

A büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhetné meg működését az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely az állami adóhatóság 2002 és 2013 közötti kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgálná. Az erről szóló bizottsági módosító indítvány benyújtásáról hétfőn döntött az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Az ellenzékiek szerint a kormány csak az időt húzza, hogy még sokáig ne lehessen felállítani az áfacsalási ügyet vizsgáló bizottságot. 

A vizsgálóbizottság létrehozását Schiffer András (LMP) és Ángyán József (független) kezdeményezte, ahhoz összegyűjtötték a szükséges 78 képviselői aláírást. Az aláírásgyűjtő lapokat az LMP-sek mellett, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért politikusai, illetve független képviselők írták alá.

Ahhoz azonban, hogy fel is álljon a testület, a parlament többségi jóváhagyása is kell. Ez azonban eddig kétséges volt, mert a Fidesz és a KDNP képviselői az elmúlt hetekben akárhányszor csak megszólaltak az áfacsalási botrány kapcsán, mindig azt hangoztatták, hogy az országgyűlési törvény szerint egy parlamenti bizottság nem vizsgálódhat olyan ügyben, amelyben büntetőeljárás van folyamatban.

Az alkotmányügyi bizottság most erre hivatkozva benyjtott egy módosító indíványt, amelynek alapján az áfacsalásokat vizsgáló a bizottság akkor kezdheti majd meg a működését, ha a vizsgálat tárgyában indult büntetőeljárás büntetőjogi felelősséget állapít meg.

A vizsgálóbizottság megalakításáról (és szüneteltetéséről) kedden szavaz majd a parlament.

Schiffer szerint kiherélik a bizottságot

Az előterjesztő Schiffer András a bizottsági vitában hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság tevékenysége nem vonatkozna folyamatban lévő büntetőügyre. Egy parlamenti vizsgálóbizottság nem veheti át a nyomozó hatóságok szerepét - tette hozzá. Arra kíváncsiak, hogy 2002-től korábbi vagy jelenlegi kormányzati személyek konkrét adóügyekben adtak-e utasításokat. Továbbá arra is, hogy az adóhatóság átalakítása mennyiben tette lehetővé azt, amit Horváth András volt adóhatósági munkatárs jelentésében leírt - közölte.

Szerinte alapvető nemzetgazdasági érdek megvizsgálni, hogy az adóhatóság szervezeti rendszere kellő hatékonysággal zárja-e ki az ilyen volumenű csalásokat.

A képviselő nem támogatta a bizottsági módosító indítvány benyújtását, mert szerinte az a vizsgálóbizottság "kiherélését" jelenti, és azt is, hogy ebben a ciklusban nem fog létrejönni a testület, és a Fidesz nem akarja kivizsgálni az ügyet. Többször is hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben nincs büntetőeljárás, ha olyan kérdésbe ütközne a vizsgálóbizottság tevékenysége, amelyben büntetőeljárás folyik, akkor meg kell állítani a vizsgálatot.

Gulyás Gergely (Fidesz) az országgyűlési törvény vonatkozó rendelkezésére utalva úgy értékelte, az ellenzékiek arra tesznek kísérletet, hogy a törvénybe az MSZP javaslatára bekerült rendelkezést megszegjék. Szerinte az ellenzéki képviselők azt a téves látszatot keltik, mintha a Horváth András által megfogalmazott vádak kivizsgálásra a bizottság alkalmas lenne.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a kormánypárti képviselők újabb és újabb indokokat keresnek, miért ne kelljen kivizsgálni egy ilyen ügyet. Hozzátette: a büntetőügy semmilyen szempontból nem akadályozza azt, hogy egy rendszerszintűen rossz, korrupt működésre az Országgyűlés megkeresse a választ, hogy azt meg lehessen szüntetni. A bizottsági módosító indítványt szégyennek nevezte, mivel szerinte a büntetőeljárás hosszú évekig is eltarthat, így testület sem nem állhat fel hosszú évekig.

Staudt Gábor (Jobbik) trükkösnek nevezte a módosító javaslatot, mert az ad is valamit, de úgy, hogy mégsem ad semmit, sőt az idők végezetéig el lehet húzni a bizottság felállítását. Ha a büntetőjogi felelősség megállapítása megtörténik, utána minek vizsgálóbizottságot felállítani? - kérdezte.

Az ÁSZ elnökét sem hallgathatták meg

Korábban már több parlamenti bizottság (költségvetési, nemzetbiztonsági) is szeretett volna foglalkozni a témával, annak több leágazásával is (a NAV belső gyengesége, az Állami Számvevőszék foglalkozott-e az adóhivatal tevékenységével, bűnszervezetek megkárosítják-e az államot), meg akarta hallgatni a botrány kirobbantóját, az adóhivatal volt dolgozóját, Horváth Andrást, a kormányoldal mindig blokkolta az ellenzéki kezdeményezéseket.

Ez történt hétfőn is, amikor a költségvetési bizottság a kormánypárti képviselők javaslata alapján nem hallgatta meg az ÁSZ elnökét a NAV-nál folytatott vizsgálatokról. A kormánypárti képviselők szerint a NAV-val kapcsolatban meg kell várni az illetékes hatóságok vizsgálatát, ezért indokolt, hogy a költségvetési bizottság vegye le a hétfői napirendről az ÁSZ elnökének meghallgatását.

Horváth az elmúlt években elburjánzott áfacsalások miatt több levelet is írt a kormányoldal prominenseinek (Rogán Antalnak, Lázár Jánosnak), és azzal vádolja az adóhatóságot, hogy egyes nagy cégekkel kivételez, diszkriminatív ellenőrzési gyakorlatot folytat, vannak, akik indokolatlanul megússzák a bírságokat és ellenőrzéseket, ehhez pedig a kormányzat is asszisztál. Állítása szerint a probléma 2007-ben kezdődött, de az ma sincs megoldva.