A stadionok minden pénzt megérnek a kormánynak

Bár a kormány a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte el a jövő évi büdzsét, arra jobban illik a stadionok költségvetése elnevezés. Néhány hangulatjavító intézkedésen kívül ugyanis egy kiemelt területet van: a sport.

A parlament keddi ülésén elfogadta a 2014-es költségvetést. A kormány 15 984 milliárd forint bevétellel és 16 968 milliárd forint kiadással számol, a hiányt 984 milliárd 637 forintra tervezik.

A jövő évi költségvetésben - néhány lakossági hangulatjavító intézkedésen kívül - egy kiemelt területet lehet azonosítani: a sportfejlesztés, kis túlzással, minden pénzt megér a kormánynak. Több mint 80 milliárd forintot szánnak stadionrekonstrukcióra, 12 milliárdot pedig stadionfejlesztésre. Az előbbi összegen nagyvárosok osztoznak, A fővárosi Puskás Stadionra és környezetére 20 milliárd jut, a győri arénára 5 milliárd. Majdnem 5 milliárdot költenek a szombathelyi és a székesfehérvári stadionra is, a diósgyőrieknek pedig be kell érniük közel 2 milliárddal. A stadionfejlesztési apanázst 26 település között osztják szét. Olyan, futballfellegvárnak aligha nevezhető települések is vannak köztük, mint Kozármisleny, Gyirmót, Balmazújváros, Cegléd.

Sport és presztízs

De a sport nem csak futballból áll: a költségvetésből milliárdokat szánnak a tanuszoda- és a tornaterem-építési projektekre, és egyenként százmilliókat a városi sportcsarnokok építésére. A Tüskecsarnok, a Nemzeti Kézilabda Akadémia, valamint 16 kiemelt sportág létesítményeinek fejlesztéseis milliárdokat visz el már jövőre. Akárcsak a nyolc év múlva megrendezendő úszó- és vízilabda világbajnokság.

A nagyobb presztízsberuházások között ott találjuk még a Parlament előtti Kossuth tér átépítését is. Az idei 10 milliárd után jövőre 17 milliárd forintot emészt fel a projekt.

Bérfejlesztés nélkül

A családi adókedvezményt a járulékokra is kiterjesztették. A 45-50 milliárd forintból több mint kétszázötvenezer, viszonylag kevés pénzből megélő családnak juttat havonta pár ezertől durván harmincezer forintig terjedő segítséget a kabinet. A gyed extra ennek a töredékébe kerül, és nem veszik el a gyedet vagy gyest, ha három éven belül születik még egy gyermek. A gyed mellett dolgozni is lehet.

A jövő tavaszi választások után nem sokkal ér véget a téli közmunkaprogram - ennek a felvételi tesztjén napocskát, felhőt, hópelyhet kell rajzolni. A 30 milliárd forint arra elég, hogy kétszázezer ember - akinek csak az állam tud valamiféle munkát adni - ne növelje a munkanélküliek számát.

A közszféra egy része bérfejlesztésre - az elmúlt tíz évhez hasonlóan - jövőre sem számíthat, emiatt közalkalmazotti szakszervezetek tiltakoztak is. A bölcsődei dolgozók nagy többsége alig keres többet a minimálbérnél, elkeseredésükben levelet írtak Balog Zoltán illetékes miniszternek, és tüntettek is. A kormány a napokban arról döntött, hogy bérpótlékot kapnak a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók, és itt is életpályamodellt dolgoz ki. Az ágazati bérpótlék összege személyenként 5-11 százalékos béremelést jelent, ami havi bruttó 6-17 ezer forinttal emeli meg a szociális területen dolgozók fizetését. A bölcsődei alkalmazottakat ugyanis kifelejtették a pedagógusok béremelési projektjéből, azt csak az általános és középiskolai tanárokra terjesztette ki. Ennek nem mindenki örül, mert sokaknak alig nőtt, de volt, akinek csökkent is a hazavitt jövedelme, miközben több órájuk lett.

A tömegközlekedési cégekre nem sajnálja a pénzt a kormány. A MÁV adósságából átvállalnak 35 milliárd forintot, miközben a vasúttársaság és a Volán-járatok jövő évi támogatása 5 milliárddal, 195 milliárd forintra hízik. A főváros pedig az eredetileg gondolt 10 milliárdon felül kap még 14 milliárd forintot a BKV működtetésére.

Kockázatos tervek

A kormány elmegy a falig a jövő évi költségvetéssel. A bevételeket és kiadásokat - az Európai Bizottság és a Költségvetési Tanács (KT) szerint is - úgy lőtték be, hogy a hiány éppen nem lépi át a kritikus 3 százalékos szintet.

Mindkét szervezet szerint a deficittervet kockázatok övezik. A legnagyobb túlárazás az áfabevételeknél van: a KT két hónapja, a költségvetés benyújtásakor jóval százmilliárd forint feletti felültervezést látott. A BKV-nek szánt plusz 14 milliárd fedezete pedig az lenne, hogy az egyébként is túlbecsült áfasort ennyivel emelték.

A 300 milliárd forint alatt maradó tartalék kevésnek látszik, ha év közben rosszul alakulnának a dolgok (ez az idre tervezett tartalék fele). Ám Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter biztos abban, hogy nem lesz jövőre megszorítás - történjék bármi is.