Egymilliárdos bírság az irodaszerkartellnek

Összesen mintegy 1 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal 11 magyar irodaszer-piaci szállítóra. A társaságok az indoklás szerint 2008-2011-ben számos közbeszerzésnél és néhány piaci tendernél is előre egyeztettek, felosztották a piacot egymás között.

A megbírságolt cégek a Budapiért, A Gyárt-ker, az I-COM, a Papírbázis, a Papirosz, az ITV Albatech, a Regál, a Medi-Print, az Active Office, a Leporelló-3D és a Schwabo Kft.

A cégekre kiszabott bírság teljes összege kevéssel, (3,6 millió forinttal) meghaladja az egymilliárd forintot. A legtöbbet a Gyárt-Ker és a Budapiért Kft.-nek kell fizetnie, sorrendben 600, illetve 274,2 millió forintot, ráadásul a vizsgálat szerint ez a két cég valójában egy érdekkörbe tartozott.

A cégnyilvántartás adatai alapján a Gyárt-Ker és a Budapiért formálisan ugyan egymástól független vállalkozásnak látszott, mindkettő mögött ismeretlen tulajdonosi hátterű külföldi, offshore cég állt. A versenyfelügyeleti eljárásban a GVH megkísérelte feltárni e külföldi vállalkozások tulajdonosi hátterét, de nem járt sikerrel. A rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján azonban a versenytanács arra a következtetésre jutott, hogy a Budapiért és a Gyárt-Ker nem volt egymástól független vállalkozás.

A Gyárt-Ker utódja 2013. január 1-jétől június 27-éig végelszámolás alatt állt, majd felszámolás alá került. Éppen ez a cég kapta a legnagyobb bírságot, ám Zavodnyik József, a GVH Döntéshozatal-támogató Csoportjának vezetője azt mondta, az eljárás során már előre biztosítékokat tettek a behajtás érdekében. Abban azonban csak reménykedni tud, hogy a 600 milliót teljes egészében sikerül behajtani a cégtől. A hivatalnak joga van arra is, hogy az érintett társaságot csoportszinten bírságolja, vagyis a kapcsolt vállalkozások vagyonából is beszedheti az összeget.

A GVH versenytanácsa azt állapította meg, hogy a társaságok 2008-2011 között különböző közbeszerzéseknél és piaci tendereknél az áraikat előre egyeztették, a piacot felosztották maguk között, és üzleti titoknak minősülő információkat cseréltek, amit stratégiai együttműködési megállapodásban is rögzítettek.

Az érintett közbeszerzések ismertebb kiírói között olyan cégek és intézmények vannak, mint a Magyar Posta, a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Államkincstár, a székesfehérvári, a debreceni, Fejér megyei önkormányzatok vagy a Dunántúli Regionális Vízmű.

A piaci beszerzéseknél a Betonút, az IKR Bábolna vagy a Törley Pezsgőpincészet tendereinél egyeztettek a társaságok. A tenderek beszerzési értéke 160 ezer és 2 milliárd forint között mozgott.

Ez az első olyan GVH-s eljárás, amely informátori díj kifizetésével is zárult, a versenyhivatal azonban ennek részleteiről - az informátor védelmében - nem közölt részleteket. A díj értéke a szabályok szerint a kiszabott bírság 1 százaléka (de legfeljebb 50 millió forint lehet), tehát ebben a konkrét esetben a bejelentő 10 millió forinttal gazdagodott. Ezt egyelőre le kell adóznia, de egy törvénymódosítás szerint júliustól már adómentesen vehetőek fel az ilyen díjazások.

Juhász Miklós, a GVH elnöke általánosságban azt mondta, az informátornak az eljáráshoz nélkülözhetetlen, és írásos dokumentunokat kell átadnia ahhoz, hogy díjban részesülhessen, így minden bizonnyal ez esetben is erről lehetett szó. A GVH azt sem kívánta elárulni, hogy a bejelentő a kertellező cégekhez kapcsolódott-e bármilyen formában.

A hivatal adatai szerint a vizsgált időszakban az irodaszerpiac felépítése jellemzően nem változott, az értékesített termékek mennyisége stagnált, mérete a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente 100-120 milliárd forintra tehető. Az érintett társaságok összesen 15-20 százalékos piaci részesedést tudhattak magukénak, ezen belül legmagasabb aránnyal a Gyárt-Ker és a Budapiért rendelkezett.

A tenderek kiíróinál a GVH nem talált visszaéléseket. Juhász Miklós utalt arra, hogy a tendereztetők általában nem érdekeltek a bejelentések megtételében, mert egy-egy pályázati pénzből finanszírozott beszerzésnél a vizsgálat az egész projektet veszélyeztetheti. Ugyanakkor nekik is bejelentési kötelezetségük van, ha a csalás gyanúja felmerül.