Magyarországra hozzák magánügyeiket a beteg oroszok

Hévízi riport az utóbbi években megnövekedett orosz turisták ügyében

Nő az orosz egészségturisták száma Magyarországon, mert a magánklinikák rámozdultak az óriási kinti keresletre. Az orosz piac aranybánya lehet, de csak akkor, ha sikerül kiszolgálni a betegek speciális igényeit.

A budapesti Fabian Clinic alapító-tulajdonosa, Fábián Emília perfekt oroszból, és ügyel arra, hogy a nála dolgozó szakorvosok közül minél többen beszéljék a nyelvet. Ugyanis klinikája az utóbbi időben egyre több orosz beteget fogad.

A magyar magán-egészségügyi szektor régi, de alig teljesülő álma az orosz piac egy szeletének megkaparintása, és az utóbbi pár hónapban mintha megtört volna a jég. A Fabian Clinic havonta már pár tucat orosz pácienst szolgál ki, és bár ez a klinika az átlagnál vélhetően jobban teljesít, más intézményeknél is az orosz érdeklődés erősödéséről számoltak be.

„A mi fő profilunk ugyan csak egy részterület, a gerincsebészet, de már így is érezhetően nő az érdeklődés” – mondja Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing igazgatója.

A betegség tabu

„A trend országszerte jellemző, konkrét számokkal azonban szinte lehetetlen alátámasztani, mert erre vonatkozó friss és átfogó mérések gyakorlatilag nincsenek” – mondja Horváth Krisztina egészségügyi marketing szakértő. Csak az látszik, hogy a vendégéjszakák a fővárosban emelkednek, és az orvosi rendelőkben is egyre többször hallani orosz szót, de a turisták és a műtétre érkezők között a hivatalos statisztikák nem tesznek különbséget.

Sőt az orosz betegek kifejezetten szeretik szanatóriumként és egyben nyaralásként megélni azt, ha kezelésre utaznak. Akár két-három hetet is eltöltenek például Hévízen, és miközben a gyerekek pancsolnak, a szülők egyike felugrik egy egynapos sebészeti beavatkozásra a fővárosba.

Másrészt az oroszok egy részét pont az irányítja külföldre, hogy a környezetük ne szerezzen tudomást a betegségükről, vagyis még a felméréseknél sem szívesen árulják el az utazás tényleges célját. „Az orosz mentalitás a szokásosnál is nagyobb diszkrécióval, szinte tabuként kezeli a betegségeket és orvosi beavatkozásokat. Száz százalékig magánügy, ha valaki a legmodernebb technikával szeretné leszedetni a testéről a szemölcseit, nem beszélve egy meddőségi beavatkozásról” – mondja egy Moszkvában élő, az egészségturizmusra is rálátó magyar szakértő.

Speciális igények

Az oroszokat tehát csak lassan, többnyire személyes kapcsolatok révén, orosz nyelven és speciális igényeik figyelembe vételével lehet becserkészni. Ám ha sikerül megnyerni őket, nagyon jó ügyfelekké válnak. A tapasztalatok szerint nem árérzékenyek, rendkívül lojálisak, szívesen visszajárnak, és adott esetben ajánlják is a klinikát a baráti körükben, ami igazi kincsesbánya a magyar szolgáltatóknak. Tipikusan a 200-500 ezer forintos kisebb, vagy közepesen bonyolult műtéti beavatkozásokat keresik (az igazán összetett műtétek azért sem lehetségesek, mert a magyar magánklinikák nem rendelkeznek milliárdos költséggel kiépíthető műtőkkel).

A korábbi felmérések szerint a gyógyvizes rehabilitációs kezelések mellett az oroszok a plasztikai sebészeti, az ortopédiai, reumatológiai, és a meddőségi kezelések illetve a fogászat iránt érdeklődnek. A páciensek főleg azért jönnek, mert olyan speciális kezelésre van szükségük, amit az otthoni közegészségügyben egyáltalán nem, vagy csak hosszas várakozás után kapnak meg. Az ottani magán-egészségügyi szolgáltatóknál ugyan kezeltethetnék magukat, de azok jóval drágábbak a magyar klinikáknál.

Elsősorban nem a moszkvai vagy szentpétervári, hanem a vidéki (vagy kevésbé fejlett nagyvárosi) tehetős réteg gondolkodik el azon, hogy külföldön még egy nyaralással egybekötve is olcsóbban végeztethet el például egy szemműtétet, mintha Moszkvába kellene mennie. Magyar szemmel nézve még a szupergazdagok alatti „vidéki felső tízezer” rétege is olyan széles, hogy az nagy lehetőségeket jelent az élelmes magyar klinikáknak. A 2012-es adatok szerint évente 1,5 millió orosz utazik egészségturisztikai céllal, és ebből 60 ezren kórházi ellátást is igénybe vesznek.

„Ők jellemzően most is Németországba, Svájcba és Izraelbe utaznak, de Magyarország előállt azzal, hogy olcsóbb, viszont az ellátás színvonalában felveszi velük a versenyt. Azzal szoktunk érvelni, hogy a német orvosok is sokszor a mi egyetemeinken végeznek, és ez hat” – mondja a moszkvai szakember.

Hatékonyabb piacszerzés

Ha az orvos beszél oroszul (ami Magyarországon egyébként nem gyakori), az telitalálat, ha viszont nem, akkor tolmács kell, emellett az orosz beteg igényli, illetve hajlandó fizetni a „teljes ellátásért”, vagyis azért, hogy a repülőtéren várják, megszervezzék neki a szállodát és a kapcsolódó programokat is.

„Az orosz nyelvű weboldal és aktív internetes hirdetési kampány csak az alap, ami elengedhetetlen, a lényeg a helyi személyes kapcsolatépítésén van” – mondja Fábián Emília. A Fabian Clinic tavalyi indulása egyébként nem volt zökkenőmentes, de a nehézségek után a cég új befektetőt vont be, kibővítette tevékenységét és mára rendezte a sorait.

A magyarok piacszerzése sokkal hatékonyabb is lehetne, ha nem teljesen spontán, egyedi akciókkal próbálkoznának. Míg a német magánklinikák értelemszerűen együtt finanszíroznak meg egy moszkvai szakkiállítást, és a közös standon a közös kiadványukat osztogatják, a magyarok egyelőre saját utakkal próbálkoznak, ami fajlagosan nagyon költséges, és a kedvező trend ellenére is nagyon rizikós.

„Aki sikeres akar lenni, annak mindenképpen valamilyen oroszországi jelenlétre van szüksége. Már olyan fogászatról is hallottam, amelyik kint nyitott egy kis rendelőt, de ott csak az előzetes felmérést végzi, a bonyolultabb kezelésekre pedig beutaztatja a pácienst” – mondja Horváth Krisztina.

Ez még ugyan kivételes esetnek tekithető, de például a beteget becserkésző kihelyezett ügynököt már kisebb hazai rendelők is alkalmaznak. Egyelőre mégis a szájhagyomány a jellemző, a betegek szívesen adják egymásnak a kilincset, de csak akkor, ha maradéktalanul meg vannak elégedve a szolgáltatással.