Se növekedés, se államadósság-csökkenés

A Költségvetési Felelősség Intézet Budapest elkészítette a legfrissebb kivetítést. Eszerint a GDP csak átmenetileg növekszik, de ez is csak akkor lesz így, ha jól mennek a jegybanki hitelek; a költségvetés hiánya 3 százalék fölé kerül; az államadósság tovább nő. Ezek mellett sokféle kockázat is leselkedik az idei büdzsére.

Három százalék felett maradhat a költségvetés hiánya, és az államadósság sem fog csökkenni a jelenlegi állapotok szerint – derült ki a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) technikai kivetítéséből, amelyet a Portfólió idézett.

A kivetítés azt jelenti, hogy csak a már megismert adatokat és törvényeket veszik figyelembe, amikor megállapítják, mi várható. Ezért azzal nem számolnak, hogy például a kormány tesz-e valamilyen intézkedést a hiány leszorítására.

A KFIB gazdasági előrejelzése szerint a hosszú távú növekedési ütem gyenge, csupán 0,5–1 százalék közötti. Idén azonban ennél kissé magasabb lehet a növekedés a gazdaságélénkítő program miatt. A GDP-bővülés 2 százalék lehet, de a KFIB szerint csak akkor, ha a jegybank a növekedési hitelprogram forrásait teljesen ki tudja helyezni - ez azonban a jelenlegi kihasználtság alapján kérdéses. Az infláció az idén 1,6 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak értéke 0,8 százalékkal emelkedik.

Romhányi Balázs, a KFIB vezetője szerint az uniós módszertan szerint számított hiány 3,5 százalék lehet úgy, hogy a kormány zárolja az Országvédelmi Alap 100 milliárdos tartalékát. A következő években is maradhat szerinte a magas hiány, ami az alacsony növekedéssel együtt azt jelenti, hogy az államadósság szintje már az idén is növekedhet, és a következő években is így lesz.

Ahhoz, hogy a technikai kivetítés valóban pontos legyen, arra lenne szükség, hogy a gazdasági folyamatok ne változzanak – ez azonban igen valószínűtlen. A változások előrejelzésére a KFIB is készített egy kimutatást, amelyben a fajsúlyosabb kockázatokat vették lajstromba. A kockázatok többsége negatív előjelű, vagyis, ha valóra válik, akkor rontani fogja a költségvetés helyzetét.

Romhányi Balázs szerint a legjelentősebb kockázat, hogy a költségvetési törvényben szereplő GDP jelentősen eltér attól, amivel ők számolnak. Ennek oka elsősorban az, hogy a kormány magasabb inflációval tervezte meg a költségvetést, mint ami a KFIB szerint várható, ráadásul – ahogy Romhányi rámutatott – további rezsicsökkentések várhatók, amelyek az inflációt hónapokra leszoríthatják. A KFIB 630 milliárd forinttal kisebb GDP-re számít, mint ami a törvényben szerepel.

A bevételeknél a KFIB számítása szerint 170 milliárd forinttal túltervezték az áfából várható összegeket. Pozitív kockázatnak nevezték azonban a nyugdíjkiadásokat. A kormány 3467 milliárd forint nyugdíjjal számolt az idén, de a KFIB szerint ennél 51 milliárd forinttal kevesebbre lehet számítani. Negatív kockázat, hogy visszaeshet az export, de ennek a költségvetésre limitált hatása lehet, a KFIB csupán 30 milliárddal számolt.

Az online pénztárgépek bekötéséből nem számol többletbevétellel a KFIB, azt viszont a pozitív kockázatok közé sorolták, ha mégis lenne többlet. Romhányi Balázs szerint a Klebelsberg Intézményfenntartónál 50 milliárdos hiánykockázat van, míg a mobilfrekvencia-tenderből várt 120 milliárdot túlzásnak tartotta. Negatív kockázat a dohánypiac is, amelyből kevesebb adóbevétel érkezhet a legális piac szűkülése miatt, amit a vágott dohányból jövő adó nem tud kompenzálni. Pozitív kockázat viszont az online szerencsejátékból várható bevétel.

Negatív kockázatnak számít, hogy az EU-s forrásból megvalósuló útépítések miatt eljárást folytat Magyarország ellen az Európai Bizottság, és ennek büntetés lehet a vége, ami szintén költségvetési kockázat. Idesorolandók az állami szervek tartozásai is, mert bár tavaly év végén az állam csökkentette a tartozását, az még mindig magas szinten áll. A tartósan gyenge forint viszonylag kis kockázatot jelenthet: 5 százalékos vagyis 15 forintos gyengülés az általuk számolt 297,5 forintos euróárfolyamhoz képest 15 milliárd forintos többletkiadást jelentene.