A Fidesz kivezetné a devizahiteleket

A Fidesz arra készül, hogy a következő ciklusban kivezeti a devizahiteleket a piacról. Gulyás Gergely képviselő a végtörlesztéshez hasonlította, miben gondolkodnak.

Üdvözöljük az Alkotmánybíróság határozatát - mondta Gulyás Gergely fideszes képviselő hétfői sajtótájékoztatóján. A parlament szerinte ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a következő ciklusban törvényt alkosson a devizahiteles probléma kezelésére.

Ha a Fidesz marad hatalmon a választások után, akkor a következő ciklusban teljes egészében kivezetjük a devizaalapú jelzáloghiteleket - mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette viszont, hogy megvárják a Kúria döntését, mert az alkotmánybírósági határozat után a legfőbb bírói testület az, amely jogegységi döntést hozhat egy-egy konkrét ügyben, például hogy a bíróságoknak hogyan kell kezelniük az egyoldalú szerződésmódosítást. Gulyás szerint például, ha a Kúria kimondja, hogy az árfolyamváltozás egyoldalúan nem terhelhető az ügyfélre, akkor az a probléma nagy részét megoldaná. "A Kúria előtt nem tudunk dönteni, ez sajtóhírek szerint májusban következhet" - mondta.

Gulyás arról is elárult egy-két információt, hogy mire készülnek. A végtörlesztésnél kijelöltünk egyfajta irányt - mondta. Az Origo rákérdezett, hogy ez mennyire összeegyeztethető azzal, hogy az Alkotmánybíróság döntésében azt is kimondta, hogy mindkét fél, vagyis a bankok és az ügyfelek érdekeit is figyelembe kell venni. Gulyás erre azt válaszolta, hogy 2013-ban az AB kimondta, hogy a végtörlesztés alkotmányos. A képviselő ezután pontosított, és azt mondta, hogy a végtörlesztés abban lehet előkép, hogy ki milyen mértékig vállal majd terheket.

Döntött az AB

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfő délelőtt ismertette a kormány tavaly novemberben beadott kérdéseire adott válaszát. A kormány két dologra volt kíváncsi: törvénnyel milyen körülmények között változtathatók meg a magánszerződések, illetve hogy az alkotmányból levezethető-e, hogy egyes szerződések vagy bírósági döntések alkotmányellenesek.

Az AB szerint van arra lehetőség, hogy a parlament hozzon olyan törvényt, amely beavatkozik a magánszerződésekbe, vagyis akár a devizahitel-szerződésekbe. Erre azonban csak akkor van mód, hogy ha hosszú távú szerződés megkötésekor előre nem látható, jelentős érdeksérelemmel látható esemény történik, illetve hogy ez sokakat érint. Az AB nem mondta ki, hogy a devizahitel megfelel-e ezeknek, de a leírás igencsak illik a devizahitelezésre. Az alkotmánybírók azonban annyiban megkötötték a kormánypártok kezét, hogy csak olyan törvény hozható, amely mindkét fél, jelen esetben a bankok és az ügyfelek érdekeit is figyelembe veszi.

A másik kérdés alól lényegében kibújtak az alkotmánybírók, mert azt mondták ki, hogy egyes szerződéseket az Alkotmánybíróság nem vizsgálhat, legfeljebb akkor, ha a rendes bíróság eljárásával kapcsolatban merül fel kifogás.