Brüsszel rázós időszakra figyelmezteti a kormányt

Az államadósság tavalyról idénre nőni fog, és jövőre is még a 2013-as szint fölött lesz az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó előrejelzése szerint. Brüsszel a választási osztogatást is okolja a megnövekvő költségvetési hiányért.

Néhány gazdasági mutató egészen másképp alakulhat, mint ahogyan azt a magyar kormány ígéri, ezt az üzenetet közvetíti az Európai Bizottság átfogó előrejelzése.

A brüsszeli testület évente kétszer tekinti át az EU-országok gazdasági és költségvetési kilátásait, ma tették közzé a tavaszi prognózist. A dokumentum számai annak fényében bírnak különös jelentőséggel, hogy az Orbán-kormány az előző munkanapon, április 30-án küldte ki Brüsszelbe a konvergenciaprogramot, amelyben azt festette fel, hogy szerinte hova jutunk a következő években. A kormány jövőképe szerint csodás évek előtt állunk, a gazdasági növekedés gyorsulni fog 3 százalék fölé, a költségvetési hiány és az államadósság megállás nélkül apadni fog, a fogyasztói bizalom javul.

Ezzel szemben a brüsszeli jóslat szerint az államadósság a tavalyi szintről idén nőni fog, 80 százalék fölé, és ennek főként az az oka, hogy a forint gyengül. Aztán jövőre már újra kisebb lesz az államadósság, mint idén, de még így is a 2013-as szint fölött marad a kormány első számú ellensége.

A költségvetési hiány is magasabb lesz a tavalyinál (amikor 2,3 százalékos volt, de a deficit megugrását a magyar kormány is elismeri), éppen alatta marad a kritikus 3 százalékos szintnek az Európai Bizottság szerint. Brüsszel világosan beszél: az idén az első negyedévben, vagyis a választások előtti időszakban megnövekedtek a minisztériumok kiadásai, ami az idénre tervezett kiadások túllépéséhez vezethet. Ez annyit tesz, hogy a választások előtt volt osztogatás, és a hiány megugrása ebből fakad.

Bár a költségvetési hiány még így is a már említett 3 százalékos korlát alatt marad, az egyszeri tételeket kiszűrve és az alapfolyamatokat nézve a középtávú célszám fölött alakul, aminek az adja a jelentőségét, hogy Brüsszel ez alapján ítéli meg, mennyire fenntartható az államháztartási deficit.

A gazdasági kilátások sem annyira rózsásak Brüsszel szerint, mint ahogyan Orbánék lefestik. A gazdasági növekedés nem gyorsul, hanem lassul, az idei 2,3 százalékos bővülést jövőre 2,1 százalékos növekedés követheti. Az bizottság szerint, hasonlóan a kormányhoz, a növekedés hajtóereje az export mellett a belső fogyasztás megindulása lehet. Ennek hátterében pedig két tényező áll: kissé több embernek lett munkája – de ez nagyrészt a felpörgetett közmunkaprogramok és a külföldön munkát vállalók számának megugrása (amelynek egy részét a statisztika a magyar foglalkoztatottak közé sorolja) miatt van így –, és a rezsicsökkentés miatt több pénz marad az emberek zsebében.

"Magyarország különösen ki lehet téve az ukrán válság esetleges további mélyülésének, a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon keresztül egyaránt" – írja elemzésében az Európai Bizottság. Belső kockázatként Brüsszel egy esetleges újabb, a devizahiteleseknek szánt, általános és nem célzott mentőakció lehetőségét említi, amely a testület szerint a bankszektorra és a befektetői hangulatra egyaránt negatív hatással lehet.