Miért nem fizet magyar reklámadót a Facebook?

A Facebook és a Google nem ott adózik, ahol a szolgáltatásokat nyújtják, hanem a jóval alacsonyabb adókulcsú Írországban. Ezért a náluk megjelent hirdetések után a megrendelő cégek fizethetnek.

Az augusztus 15-től hatályos reklámtörvény a nagy közösségi oldalak, a Google és a Facebook reklámbevételeinek adóztatását is célozza, de ez egyelőre kivitelezhetetlen, a különadó a médiaügynökségeket és a kisvállalkozásokat sújtja.

Ki a megrendelő?

A szabályozás szerint annak kell fizetnie reklámadót, aki a hirdetést közzéteszi: tévéknek, rádióknak, újságoknak, plakátosoknak, és pont így az internetes közösségi oldalaknak is. De az adó megfizetéséről a reklámot közlőnek nyilatkoznia kell a megrendelő felé, sőt számlán is jelezni, hogy az adót a médium fizeti. Ha ezt nem jelzi, akkor a 20 százalékos reklámadót a megrendelőnek kell fizetnie.

“Ha például egy cég havonta 300 ezer forintért reklámot szeretne venni, és megkeres egy reklámügynökséget, aki aztán a Facebookon hirdet, akkor az első megrendelő nem számít megrendelőnek. A megrendelő igazából az lesz, aki közvetlenül kapcsolatban áll azzal, aki a reklámot publikálja, tehát az ügynökség” – mondja Hegedűs Sándor, az RSM DTM adótanácsadója.

Alacsonyabb adókulcs

A Magyarországon is működő külföldi oldalaknak egyelőre eszük ágában sincs reklámadót fizetni. Nem ott adóznak, ahol a szolgáltatásokat nyújtják, hanem a jóval alacsonyabb adókulcsú Írországban. Ezért most a Facebook- és a Google-hirdetések után a megrendelő cégek kötelesek fizetni.

Több módosítás

Az augusztus 15-től hatályos reklámadó indoklása szerint “a reklámadó bevezetésére az arányos közteherviselés miatt van szükség, egyfajta plusz fogyasztási adót vetnek ki a reklámszakmára, mivel az a gazdasági növekedés és foglalkoztatás szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű”. De a kormány rájött, hogy a reklámbevételek nagy részét a Google és a Facebook viszi el úgy, hogy nem fizet utána semmilyen adót, így az internetes tartalomszolgáltatókat is bevonták az adózói körbe. A törvény szövegét többször módosították: az első szerint mindenkinek, aki havi 25 ezer forint felett hirdet a Facebookon, vagy a Google-on, annak fizetnie kellett a hirdetés ára után 20 százalékot a nyereségéből. Ha ez így marad, akkor minden cukrászda, butik, vagy zenekar fizethetett volna, és az állam persze sosem tudná behajtani a pénzt. Az újabb módosítás: a 25 ezres fizetési sávhoz hozzáírtak még két nullát: felemelték 2,5 millió forintra. A beterjesztő L. Simon László egyébként maga sem tudta, hogy ez áll a javaslatában, az RTL egyik riportere mutatta meg neki.

Máshol adóznak Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Az ügynökségeknek kell

A szabályozást tehát úgy alakították, hogy az egyes cégek külön-külön nem esnek a reklámadó kötelezettsége alá, csak a médiaügynökségek. “A legtöbb nagy cég nem közvetlenül a Facebookon hirdet, hanem ügynökségen, saleshouse-on keresztül. Nagyon kevesen vannak azok, akiknek a saját hirdetési költsége meghaladja a havi 2,5 millió forintot, még a multik is ritkán költenek ennyi pénzt” – mondja Joanelli Tamás, a Besocial.hu vezetője. De a reklámadóból eredő extra költségeket az ügynökségek nem tudják, és nem is akarják benyelni: “A húsz százalék elvinné az összes nyereséget, amit egy hirdetésen lehet keresni, sőt akár még veszteséget is produkálhat. Melyik ügynökség lenne hajlandó veszteségbe borítani a céget azzal, hogy másoknak hirdet? A legtöbb ügyfélnek ezért meg kell majd emelnünk a hirdetések költségét” – mondja Joanelli Tamás.

Más a fizetési kultúra

A másik megoldás, hogy az ügynökségek elkezdik rábeszélni a cégeket, hogy közvetlenül a Facebooknak és a Google-nak fizessenek, míg ők csak egy menedzsmentdíjat számolnak fel. “Az a baj, hogy a nagy cégek, például a multik, a legtöbb esetben nem hajlandók közvetlenül fizetni a Facebooknak. Inkább megbíznak egy ügynökséget, és utólag fizetik ki a kampány teljes költségét. De mostantól nem lesz így, mert a Facebook felé nem kaphatnak 30-60 napos fizetési határidőt, mert az már másnap reggel levonja az előző napi költést a számláról. A Google meg még ennél is kegyetlenebb, oda előre kell feltölteni az összeget, és addig el sem indul a hirdetés, amíg nem érkezett meg az összeg” – mondja Joanelli Tamás.

Behajtják a tartozást Forrás: AFP/Philippe Huguen

Nem lehet utánamenni

A médiaügynökségek leányvállalatokra bontásával nem lehet trükközni, mert a törvény szerint a kapcsolt vállalkozások költése összevontan számít. A külföldi cégeket már nagyon nehéz lenyomozni. “Ha a közvetlen megrendelő külföldi cég, mondjuk egy reklámügynökség anyacége, akkor nagy kérdés, hogy a magyar adóhatóság hogyan fogja őket utolérni" – mondja Hegedűs Sándor adótanácsadó.

Számla nélkül, készpénz?

És mivel a törvénytisztelő cégek piaci hátrányba kerülnek a drágább hirdetés miatt, arra lesznek motiválva, hogy számla nélkül, készpénzben fizessenek az ügynökségeknek. Ha nincs a könyvelésben a Facebooktól számla, akkor elég nehéz utánamenni, hogy egy adott cég hirdetett-e a Facebookon. “Csak azokat érinti a szabályozás, akiket büntetni igazából nem érdemes. Egy értelmetlen törvény miatt kell majd ügyeskednie sok cégnek és ügynökségnek, hogy ne legyen veszteséges” – mondja egy, az iparágat jól ismerő szakember. A rendszeresen Facebookon hirdető politikusok pedig mentesülnek az adófizetés alól: a jogszabály szerint azoknak a “magánszemélyeknek nem kell fizetniük, akik nem minősülnek egyéni vállalkozásnak”. Ők egyáltalán nem fizetnek, függetlenül attól, hogy általában rengeteg pénz költenek el kampányhirdetésekre.

Januártól változik a szabályozás

2015. január 1-jétől a különadó egy uniós irányelvvel párhuzamosan működik majd: a Facebook és a Google már nemcsak ott adózik majd, ahol a székhelye van, hanem ott is, ahol igénybe veszik a szolgáltatásaikat. Ezért mind a 28 tagállamban fizethetik majd az adott szolgáltatásokra eső áfákat a nemzeti költségvetéseknek. A Facebook-használatot így többszörösen fogják megadóztatni, de ezzel még nincs baj: a magyar vállalkozások is többféle adót fizetnek, áfát, társasági adót, iparűzési adót stb. És most már különadóként a reklámadót is.