Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az állami kiadások jelenleg a GDP 50 százaléka körül mozognak, ezt szeretné levinni 45 százalékra, mondta Varga Mihály. Emellett folyamatosan mérsékelni kell az év végi államadósságot, vázolta fel a következő éveket valószínűleg meghatározó terveit a nemzetgazdasági miniszter.
A miniszter nem részletezte, hogyan jöhet össze a jelenlegi GDP-adatokkal számolt 1700 milliárd forintos megtakarítás. A Hvg hétfőn egészségügyi és oktatási reformokat szellőztetett meg: Varga Mihály ilyet még nem mondott, de piacbarátnak nevezte az intézkedéseket. Tehát nem adóemeléseket említett, hanem a kiadási oldal visszavágását.
Nagyon sok kormány megpróbálkozott már a kiadáscsökkentéssel, de eddig egyik sem járt sikerrel, mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Akkora nagyságrendű kiigazítást, mint amekkorára Varga Mihály utalt, csak nagyon komoly szerkezeti reformokkal lehet elérni, egyszerű megszorításokkal nem.
Bőven van tartalék a nagy rendszerekben, az egészségügy például ugyan forráshiánnyal küszködik, mégis rendkívül pazarló. A rendszer átalakítása viszont a kezdeti időszakban rengeteg pénzbe kerül: az egészségügy esetében kórházakat kell felújítani és átalakítani, hogy modern, 21. századi intézmények jöjjenek létre, amiket később hatékonyan lehet üzemeltetni, véli a GKI elnöke. A reformok beindítását uniós forrásokból lehetne finanszírozni, de Varga Mihály szavaiból az derül ki, hogy gazdaságélénkítésre és a kkv-szektor támogatására tervezik csatornázni a pénzeket.
Ez a kormány bizonyos ügyekben tudott nagyon hatékony lenni, véli Vértes András, a lehetőség megvan rá, hogy sikeresen tudjanak levezényelni nagyszabású szerkezeti átalakításokat. De ha valóban érdemben akarnak hozzányúlni az egészségügyhöz vagy az oktatáshoz, azt csak fokozatosan, átgondoltan, a szakmai szervezetekkel és a társadalommal egyeztetve lehet. Nagyon bonyolult rendszerekről van szó, csak óvatosan lehet őket átalakítani, ráadásul a kétharmados parlamenti többség önmagában nem ad feltétlenül elegendő legitimációt a reformok végigviteléhez.
A nemzetgazdasági miniszter előadásából az nem derül ki, hogyan tervezi a kormány csökkenteni az államadósságot. A 3 százalékos hiánycélt eddig sikerült tartaniuk, az államadósság viszont nem csökkent az elmúlt években. Az Alaptörvény és az uniós szabályozás is előírja, hogy ha az adósság 60 százalék fölött van, akkor csökkenő pályára kell állítani. Ezt eddig lehetett halogatni, 2015-től kezdve viszont már valóban csökkennie kell a mutatónak.
A kormánynak október 1-ig kellett volna benyújtania a 2015-ös költségvetést a Költségvetési Tanácsnak, és október 15-ig az Országgyűlésnek. Szeptember 12-én azonban beterjesztettek egy salátatörvényt, amely többek közt rendelkezik arról, hogy választási évben a határidők két héttel elcsúsznak. Vagyis ha elfogadják a törvényt, akkor idén a Költségvetési Tanács is csak három nappal az október 12-ei önkormányzati választások után fogja látni a büdzsé tervezetét.
