A turizmus és a munkavállalók étkezésének támogatása fontos szempontok, de az egészségügy azért fontosabb, véli dr. Váradi Péter, a Prémium egészségpénztár vezetője. Szerinte a cafeteria adózásának átalakításával az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya felé fogja eltolni a rendszert a kormány, azokkal viszont a munkavállalók a nyaralásukat vagy az étkezésüket ugyan tudják fizetni, de az orvosi kiadásaikat nem. Vagyis wellness-hétvégére és pacalpörköltre 2015-ben is marad béren kívüli juttatás, mondja dr. Váradi Péter, az egészségügyre viszont kevesebb jut majd.
Magyarországon jelenleg 31 egészségpénztár működik, összesen egymillió taggal. A rendszeren körülbelül 50-55 milliárd forint megy keresztül évente, ennek jelentős része cafeteriából származik. A Prémium egészségpénztárnál úgy számolnak, 15–25 milliárd forintot bukhat az egészségügy, ha a kormány megvalósítja az elképzeléseit.
Ekkora elvonás miatt tovább nőhet az állami egészségügyi rendszer terhelése, véli dr. Váradi Péter. Ha a munkavállaló eddig a cafeteriájából, egészségpénztáron keresztül fizette a magánfogorvost, de ezután nem kap ilyen juttatást, akkor az állami rendelőbe fog menni, amikor fáj a foga. Egyelőre megbecsülni is nehéz, hogy mennyi beteg áramolna vissza az állami rendszerbe: nyilván lennének sokan, akik inkább kifizetnék zsebből a magánorvost. Az biztos, hogy az elmúlt években egyre többen választották a magán egészségügyi szolgáltatásokat. A forráskivonás hatására ez a folyamat megfordulhat.
A legtöbb magánorvos elsősorban az állami rendszerben dolgozik, a magánpraxisukat a szabadidejükben viszik. Ha a magánpraxisuk forgalma csökken, az nekik jövedelem-kiesést jelent. A legrosszabb forgatókönyv szerint az egészségpénztári hozzájárulás csökkenése felerősítheti az orvosok elvándorlását, állítja a Prémium egészségpénztár vezetője.
Körülbelül a betegek 10 százaléka fizet egészségkártyával, mondta az Origónak Galla Anna, a Medve Medical Egészségközpont orvosigazgatója. Ha ennyi beteget elvesztenének, az természetesen jelentős kiesés lenne. A 10 százalék körüli arányt megerősítette P. Szikszay Ádám is, aki évekig vezette a miskolci Szent János Magánorvosi Központot.
Az egészségpénztári juttatások nagyobb részét nem orvosra, hanem gyógyszerre költik az emberek, emlékeztet P. Szikszay Ádám. Ráadásul főleg Budapesten és még Szegeden jellemző, hogy a munkáltatók cafateriát adnak egészségkártyára, az ország többi részén nem, ezért a magánorvosokat a cafeteriaadó-emelés nem igazán érinti. "Bár érintené!" – mondja. A patikák mellett az adóemelés azoknak a munkavállalóknak lesz különösen rossz, akik eddig jelentős egészségpénztári hozzájárulást kaptak.
"Nem örülünk az adóemelésnek" – állítja Mikola Bálint gyógyszerész, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. A patikákban a gyógyszerek és egyéb készítmények 5–10 százalékát fizetik egészségkártyával, ami első pillantásra nem tűnhet soknak, de a gyógyszerpiac jelenlegi helyzetében ez nagyon sokat számít, a patikák a legapróbb forgalomcsökkenést is nehezen viselik el. Az adóemelés bejelentése előtt a gyógyszerészek még arról tárgyaltak az egészségpénztárakkal, hogyan lehetne bővíteni az egészségkártyával megvásárolható termékek körét, az emeléssel valószínűleg ez kútba esik.
A kormány nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel a 2015-ös adótörvény benyújtása előtt, állítja a MOSZ elnöke. A MOSZ próbálja elérni, hogy változtassanak a jogszabályon, de az elnök erre nem lát sok esélyt: "Az adótörvényt villámgyorsan el fogják fogadni." A cafeteriaadó emelése nem a patikákról szól, véli Mikola István, ezért is kevés az esélye annak, hogy változtatást tudjanak elérni.
Az egészségpénztári hozzájárulást nem lehet másra költeni, csak orvosra, gyógyszerre és egészségügyi termékekre. Ha a munkavállaló ebben a formában kapja a cafeteriát, akkor nincsen játéktér, nem fordulhat elő, hogy lemond például egy gyógyszerről, hogy valami másra költse a pénzt. Az, hogy az emberek rendszeresen költsenek az egészségükre, komoly társadalmi érdek, hangsúlyozza dr. Váradi Péter: egy betegséget általában sokkal olcsóbb megelőzni vagy korai stádiumban kezelni, mint később.
A Fidesz Varga Mihály által kimondott célja, hogy idővel felszámolják vagy minimalizálják a cafeteria-rendszert, és a munkavállalók készpénzben kapják a juttatásokat, ne utalványokban. A készpénzt arra költik, amire akarják, és az nem feltétlenül az egészség. Pedig más területeken nem idegen a kormánypártoktól a társadalommérnökösködés: az adórendszerrel a gyerekvállalást, sőt, 2015-től már a házasságkötést próbálják elősegíteni, és nemrég újra komolyan felmerült, hogy a boltoknak vasárnap zárva kellene tartaniuk, mert akkor az emberek több időt tudnának a családjukkal tölteni.
Egyelőre nem tudni biztosat arról, hogyan fog kinézni 2015-ben a cafeteria-rendszer. Az adótörvényben az szerepel, hogy minden cafeteriaelem adóterhe emelkedik 35,7 százalékról 51,17-re. A törvény beterjesztése óta a kormány visszavonulót fújt, Rogán Antal azt mondta, csak évi 200 ezer forint fölött emelnék az adót, tehát kétkulcsos rendszert szeretnének, ráadásul az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya adója értékhatártól függetlenül maradna a jelenlegi szinten. Mindemellett 200 ezer forint fölött csak Erzsébet-utalványban vagy SZÉP-kártyára lehetne kérni a cafeteriát. Ezek a lépések viszont biztosan háttérbe szorítanák az egészségpénztári juttatásokat.
Szerettük volna megtudni, mi a kormány véleménye a kérdésről, szerintük hogyan érinti a cafeteria adójának átalakítása az egészségügyet. Kérdéseinket az egészségügyi államtitkárságnak küldtük el, mert abból indultunk ki, az ügy rájuk (is) tartozik. Ők a kérdéseket továbbpasszolták a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahonnan a következő választ kaptuk: "A törvényalkotás az országgyűlés hatásköre. A gazdasági tárca által benyújtott javaslathoz a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be. Tudomásunk szerint ez érinti a kafetéria szabályozását is, ezért érdemi választ a gazdasági tárca csak az adócsomag elfogadása után tud adni."