Rövid távon nem várható jelentősebb mozgás a forint árfolyamának alakulásában, mondták piaci elemzők. A forint csütörtökön szűk sávban, 312 és 313 között ingadozott az euróval szemben – 2015-ben ennél erősebb csak a hét elején volt a magyar fizetőeszköz.
Az MNB keddi jegyzőkönyvében volt egy fél mondat, amely szerint nem a fő szcenáriót, hanem az alternatív pályákat tartják lehetségesnek, mondta az Origónak Kiss Mónika. Az Equilor senior elemzője szerint a piac egy kicsit nehezen fogta fel az MNB üzenetét, a jegybank ugyanis nem kommunikált elég nyitottan. Ennek szerinte az lehet az oka, hogy nem akartak túlzott piaci turbulenciát okozni.
A jegybank két verziót vázolt. Az egyik szerint tovább csökken az olajár, vagy ezen a szinten marad; míg a másik szerint az európai kereslet nem élénkül fel a megfelelő szintre. Kiss Mónika úgy véli, hogy ezekben az alternatív szcenáriókban benne van a további monetáris lazítás lehetősége, a jegybanknak nagyobb tere van a további kamatcsökkentésre. Tehát az MNB utalt rá, hogy jöhetnek újabb kamatcsökkentések, ez pedig új, korábban nem kommunikáltak ilyet, mondta az elemző.
A szakértő szerint a következő hetekben a lengyel és a török jegybank is kamatot vághat, és ha a kelet-európai kamatkörnyezetben csökkennek az alapkamatok, akkor azok gyengítik a régiós devizákat, így a forintot is. Jegybanki szinten még az amerikai Fed is hatással van a régiós árfolyamokra, de jelenleg úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban elmaradhat a nyárra várt kamatemelési ciklus elindítása.
A régióban „izgatott állapot” van Görögország miatt. A dél-európai államban a héten alakult meg a radikális baloldali Sziriza által vezetett új kormány, amely bejelentette első intézkedéseit. A Standard & Poor’s már be is jelentette, hogy hitelminősítési eljárást indít a jelenleg a bóvli kategóriában lévő – mélyen spekulatív, vagyis messze nem befektetési ajánlású – országgal szemben, míg a Fitch leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Görögország államadós-osztályzatának kilátását.
Oroszországban pénteken lesz jegybanki kamatdöntés, de nem biztos, hogy változtatnak az alapkamaton, ugyanakkor lehet, hogy lecserélik a jegybanki vezetést, mondta Kiss Mónika. A szakértő szerint a görög és az orosz események miatt az egész régióban „van egy kis izgatottság, és ez az, ami gyengíti a forintot is”. Szintén gyengítik a forintot az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók is, ráadásul amellett, hogy fél évvel meghosszabbítják a korábban bevezetett szankciókat, újabbakat is bejelenthetnek február közepén.
Kiss Mónika szerint ezek miatt „feszült a kelet-európai hangulat” a piacokon. Ugyanakkor úgy véli, hogy mindezek mellett ott vannak a pozitív gazdasági tényezőink, amelyek jótékony hatással vannak a forintra.
A jegybank döntései és a nemzetközi környezet alakulása befolyásolja jelenleg a forint árfolyamát, mondta az Origónak Németh Dávid. A K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint februárban még nem, viszont márciusban már kamatcsökkentésre van kilátás, ami gyengíti az árfolyamot.
Nemzetközi szinten főleg a görög események és az orosz–ukrán konfliktus hat negatívan a forintra, míg az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja az eurót gyengíti, ami a forint erősödésére van jótékony hatással. Németh Dávid szerint a makrogazdasági adatok alapvetően növekedésről szólnak, ez pedig erősíti a forintot.
A szakértő úgy látja, hogy a forint árfolyama a 307–315-ös sávban mozoghat az euróval szemben, rövidebb távon pedig 310 és 313 között alakulhat a kurzus.