Lázár János azt mondta, a kormány tavaly augusztus óta folyamatosan kap formális és informális jelzéseket arról, hogy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának komoly aggályai vannak a magyarországi reklámadóval kapcsolatban.
A főigazgatóság január végén küldött levelében konkrétan a reklámadó progresszív, azaz sávos rendszerét ellenezte, mert az az alacsony reklámbevételű vállalkozásoknak gazdasági előnyt jelent, valamint annak mértékét is kifogásolta - ismertette az uniós aggályt a Miniszterelnökség vezetője.
Lázár János az MTI-nek elmondta azt is, hogy a kabinet emellett olyan tanácsokat is kapott uniós szinten, hogy ha az RTL Klub tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű Bertelsmann-csoport egyeztetés céljából jelentkezik nála, akkor fogadja a megkeresésüket.
A Bertelsmann-csoport tett is mérlegelést érdemlő rendezési javaslatot, amely figyelembe veszi, hogy az európai uniós tagállamokban a legmagasabb reklámadó - öt százalék - Ausztriában van - mondta Lázár János, megerősítve, hogy a kormány november óta tárgyal Luxemburgban és Budapesten a Bertelsmann-csoporttal a vita peren kívüli, vagy európai bizottsági eljáráson kívüli megoldásáról.
Lázár János azt mondta, hogy a kormánynak ezek után mérlegelnie kellett, hogy
"egy bizonytalan kimenetelű jogvitát, vagy egy jó egyezséget választ".
A Miniszterelnökség vezetője javaslatáról szerdán tájékoztatja a Fidesz-KDNP képviselőcsoportját a mezőkövesdi kihelyezett frakcióülésén. A miniszter azt mondta, hogy a kormány számításai szerint mindez nem feltétlenül jelent bevételkiesést. Az így várható adóbevételt 6 és 10 milliárd forint közé tette a politikus. Mint mondta, jó hír, hogy az Európai Bizottság a reklámadó bevezetését önmagában nem kérdőjelezte meg.
A reklámadó bevezetése óta a kormánnyal szemben kritikusabb hangvételre váltott az RTL Klub híradója. Az elmúlt hetekben az RTL-csoport vezetői és a magyar kormány többször is tárgyalt a reklámadóról. A luxemburgi székhelyű cég ezt az Origónak is megerősítette. Orbán Viktor miniszterelnök később azt mondta, csak beszélgettek az RTL-lel. Akkor a kormányfő azt hangsúlyozta, hogy minimum hétmilliárd forintnak kell befolynia a költségvetésbe a reklámadóból.
A Népszava nemrégiben arról értesült, hogy a kormány öt százalékra vinné le a reklámadót a jelenlegi 50 helyett, cserébe a magyarországi RTL Klub Híradóban kevesebb lenne a politika.
A reklámadót tavaly júniusban, kivételes eljárásban szavazta meg a parlament. Bevezetése hatalmas tiltakozási hullámot indított a magyar médiában, több országos napilap is címlapján tiltakozott ellene. Az RTL Klub októberben hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál, mert szerintük a reklámadó diszkriminatív, és torzítja a hazai versenyt.
Novemberben tovább szigorították a törvényt, a reklámadó legmagasabb kulcsát 40 százalékról 50 százalékra emelte a kormány, ez a lépés lényegében csak az RTL Klubot érintette. Számításaink szerint a felső kulcs megemelése 360 millió forint extra terhet ró a csatornára.