Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor megállapodtak arról, hogy Magyarország a következő években lehívhatja a 2015 végéig élő gázszerződésből megmaradt gázt. Fizetni majd akkor kell, amikor a gázt felhasználjuk. Orbán Viktor azt mondta, a politikai megegyezés megtörtént, a technikai részletek kidolgozása még hátravan. A két politikus arról nem beszélt, megállapodtak-e egy újabb, hosszú távú gázszerződésről akkortól, amikor a mostaniból megmaradt gáz elfogy. Vlagyimir Putyin szerint minden kérdésben meg tudtak állapodni, amit a magyar fél felvetett: ebből akár az is következhet, hogy a kormány egyelőre nem akart új szerződésről tárgyalni.
A kútba esett Déli Áramlat után mind Vlagyimir Putyin, mind Orbán Viktor a Török Áramlatba helyezi a bizalmát. Ez a görög-török határig hozná el a gázt, hogy onnan hogyan jut tovább, egyelőre nem világos. A találkozó után elhangzott, hogy már voltak tárgyalások a görögökkel, a szerbekkel és a macedónokkal arról, hogyan érkezhetne meg a gáz Magyarországra.
Orbán Viktor arra emlékeztette a hallgatóságát, hogy se béke, se energiabiztonság nem képzelhető el Oroszország nélkül Európában. A miniszterelnök szerint Moszkva megbízható partner, felidézte, hogy már számos szerződést kötött az oroszokkal, de még soha egyet sem szegtek meg.
A mostani gázszerződés meghosszabbítása pontosan a várakozásoknak megfelelő, reális eredmény, mondta az Origónak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató ügyvezetője szerint egy hosszú távú megegyezés most egyik félnek sem érdeke. Az energetikai szektor nagy változásokon megy át, minden képlékeny, Magyarország részéről racionális döntés nem elköteleződni, ahogy a paksi bővítés kapcsán már elköteleződött, emlékeztet Hegedűs Miklós. Az árak most alacsonyak, ezért Oroszországnak sem érdeke, hogy most kössön meg egy hosszú távú egyezséget. Az ukrajnai polgárháború pedig minden hosszú távú tervre ráveti az árnyékát.
„Abban egyeztek meg, hogy megy tovább a régi szerződés a fel nem használt mennyiségek lemerüléséig” – összegzett az Origónak Deák András, az MTA Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, még a sajtótájékoztató befejezése előtt. Az energiaügyi szakértő szerint „ez a minimalista megoldás”, erre lehetett számítani. „Csak egy kérdés maradt: ehhez miért kellett Orbán Viktor?” – tette fel a kérdést a szakértő, aki szerint ehhez a megállapodáshoz nem kellett volna a két ország első emberének találkoznia, ezt el lehetett volna intézni miniszteri szinten is.
Egyáltalán nem égetően sürgős meghosszabbítani a 2015-ben lejáró gázszerződést az oroszokkal. Az Origónak Hegedűs Miklós ismét megerősítette, amit már korábban megírtunk: a lejáró gázszerződést magasabb fogyasztásra számítva kötöttük, ezért az abból lehívható gáz még körülbelül 2017 közepéig elég. Viszont ennek lehívásáról, és esetleg az eddiginél kedvezőbb áráról is meg kellett egyezni az oroszokkal. Ez a két politikus nyilatkozatai szerint megtörtént.
Új orosz gázra viszont a távolabbi jövőben mindenképpen szükség lesz, véli Hegedűs Miklós. Az utóbbi években a gázfogyasztás csökkent, de várhatóan a következő évtizedekben valamelyest nőni fog. Magyarország gázigénye 2030-ig előreláthatóan évente 10 milliárd köbméter körül fog alakulni. A hazai kitermelést és a nyugati importot leszámítva még mindig marad körülbelül 4 milliárd köbméter évente, amit az oroszoktól kell majd megvennünk. Orbán Viktor a találkozó után azt mondta, sikerült megoldani a háztartások és az ipar gázellátását, de ez valójában csak a következő két-három évre igaz a mostani megállapodással.
Nem érdemes most elköteleződnünk az oroszok felé, véli Sz. Bíró Zoltán Oroszországgal foglalkozó történész. Egyrészt azért, mert az utóbbi években drasztikusan lecsökkent az orosz gáztól való magyar függés. Másrészt mert a Gazprom többször jelezte, 2019-től nem fog Ukrajnán keresztül gázt exportálni, így egyelőre kérdéses, hogyan fog eljutni az orosz gáz Magyarországra.
Egyelőre csak találgathatunk, hogy Moszkva valóban megszünteti-e az Ukrajnán keresztülmenő tranzitot, állítja Hegedűs Miklós. Arra azért emlékeztet, hogy Oroszország évente 160 milliárd köbméter gázt exportál Európába, ebből 80-90 milliárdot Ukrajnán keresztül. Nem látszik, hogy az ukrán tranzit nélkül hogyan tudnák ezt a mennyiséget eljuttatni Európába.
Még ha az orosz gázra szükségünk is van, és az is természetes, hogy egy ekkora horderejű szerződésről a legmagasabb szinten egyeztetnek, Putyin látogatása nagyon kétértelmű helyzetbe hozta a magyar kormányt, állítja Sz. Bíró Zoltán. Vezető nyugati politikusok az utóbbi időben csak akkor hajlandóak Putyinnal érintkezni, ha az ukrajnai helyzet rendezéséről van szó.
Konkrétumokra nem számított Hegedűs András a Putyin–Orbán-találkozó előtt sem. A szakember azt valószínűsítette, hogy a két politikus csak közös elvi állásfoglalást fog bejelenteni vagy a meglévő gázszerződés meghosszabbításáról, vagy egy új szerződés megkötéséről, valóban ez történt.
A részletek - például, hogy hogyan fog kinézni az árképzés képlete, az ár mekkora hányadát indexálják a kőolajéhoz, mekkorát határoz meg a piaci ár - kidolgozása nem a két politikus feladata. Ez valamikor az év hátralevő részében történhet meg, Orbán Viktor épp ezt jelentette be a találkozó után.
