Az elmúlt évek adatait alapul véve évente egyszerre átlagosan mintegy 320-350 ezren tanulnak a magyar felsőoktatásban, a felnövekvő generációkat oktató felsőoktatási intézményeknek ezért mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket, idézi Domokos Lászlót az ÁSZ hírportálja.
Az ÁSZ elnöke azt mondta, hogy 2009 és 2013 között az állami fenntartású felsőoktatási intézmények teljesített kiadásai együttesen 2 412 milliárd forintot tettek ki, amelyhez az állami fenntartó közvetlenül 941 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított, és ehhez érkeztek további források, mint a feladatfinanszírozás, a különböző beruházások és kutatási programok finanszírozása, amelyek további 100 milliárdos nagyságrendű közpénzfelhasználást jelentettek.
Az európai uniós támogatások igénybevétele, illetve a közbeszerzések számának megugrása extrém módon növelte meg a korrupciós veszélyeztetettséget a felsőoktatási intézmények esetében, mondta Domokos László. Az ÁSZ elnöke szerint az egyetemek és főiskolák ellenőrzéséhez kiemelt közérdek fűződik. A magyarországi felsőoktatási intézmények által betöltött társadalmi szerep, a rendkívül szerteágazó tevékenységük, bonyolult szervezetük, az általuk kezelt közpénz nagysága, a korrupciós veszélyek fokozódása, illetve a nemzetközi gyakorlatok egyaránt indokolttá tették a számvevőszéki ellenőrzések 2013-ban történt megindítását.
Az összesen 30 felsőoktatási intézmény mintegy fele esetében fordult az ÁSZ valamely hatóság felé. Összesen 24 ügyben tett jelzést az illetékes nyomozóhatóságnak, 10 intézmény esetében intézményenként több ügy miatt is. 7 intézmény kapcsán 8 közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ÁSZ, ezek többmilliárd forint értékű közbeszerzést érintenek. Az ÁSZ emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé is élt hatósági jelzéssel, a hat most lezárt ellenőrzés kapcsán pedig 8 esetben a miniszter felé, 4 esetben az érintett intézmény rektora felé munkajogi felelősség megállapítására is javaslatot tett, mondta az ÁSZ elnöke.
Domokos László az ellenőrzések általános tapasztalatairól szólva elmondta, hogy az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési és monitoring rendszert hiányosságok jellemezték, a kontrolltevékenység pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Hozzátette, hogy ez visszaigazolta a már említett korrupciós sérülékenység tényét, és az ezt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását is.
A pénzügyi gazdálkodás területén az első kilenc ellenőrzés tapasztalata volt, hogy a gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél nem volt szabályszerű. Visszatérő szabálytalanság volt, hogy az intézmények több mint fele a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelte, illetve visszatérő szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ a közbeszerzések lebonyolításában is. A vagyongazdálkodás és kimutatás ellenőrzése során az ÁSZ a tavaly nyilvánosságra hozott jelentéseiben rámutatott, hogy több intézmény mérlegében a feltárt hibák összege jelentős mértékben meghaladta a számviteli jogszabályokban rögzített jelentős összeget, az ellenőrzött időszakban akár több évben is. Ez az éves beszámolók megbízhatóságának és átláthatóságának alapvető a hiányát jelenti, mondta Domokos László.
Az ÁSZ a jelentések megállapításai alapján az intézmények rektorának, valamint a felsőoktatásért felelős miniszternek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre intézkedési tervet kell készíteniük.