Legális a prostitúció, mégis büntetik

Nehezebb lett a prostituáltak helyzete az elmúlt két évben. A legutóbbi törvénymódosítás óta elég idő telt el, hogy az új rendszert értékelni lehessen. A tapasztalatokról és a jelenlegi helyzetről a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete készített összefoglaló tanulmányt.

Magyarországon legális a prostitúció, mégis folyamatosan büntetik. A hatályos törvények szerint vannak védett övezetek, ahol tiltott az üzletszerű kéjelgés, ezeken kívül viszont nem tilthatják meg a prostituáltaknak, hogy felajánlják szolgálataikat.

Védett területek és türelmi zónák

Védett területnek számít a közintézmények 300 méteres és a főutak 50 méteres körzete. Ezen felül viszont az önkormányzatok bármilyen területet védett övezetté nyilváníthatnak. Ezzel vissza is élnek, és a közterületek nagy részét elzárják a prostituáltaktól. Gyakran megtörténik, hogy egy területet a letartóztatások után nyilvánítanak védett övezetnek.

Az önkormányzatoknak kötelező türelmi zónát létrehozniuk, ha a prostitúció tömegesen jelenik meg. A türelmi zóna kijelölése „nem mellőzhető” az 50 ezernél több lakosú településeken, ha a közterületi prostitúció „folyamatosan észlelhető” - áll a hatályos törvényekben. Ennek ellenére a mai Magyarországon nincs megfelelő türelmi zóna az egyesület tájékoztatója szerint.

ballról jobbra ,Tamási Erzsébet (Országos Kriminológiai Intézet), Moldova Zsófia (Magyar Helsinki Bizottság), Sárosi Péter (Társaság a Szabadságjogokért), Balog Gizella szexmunkás, Borai Ákos rendőr ezredes (a Belügyminisztérium jogi főosztályának volt helyettes vezetője, jogalkotó), Árva Tamás (Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete) Fotó: Bielik István - Origo

Már a rendőr is bírságolhat

Egy 2012-ben hatályba lépett törvény szerint a bíróságok mellett most már a rendőrök is kiszabhatnak helyszíni bírságot a prostitúcióval kapcsolatos törvénysértésekre. Korábban bíróság előtt kellett tisztázni az ügyeket, védőügyvéd jelenlétében, bizonyítékok becsatolásával, tanúk meghallgatásával és persze a fellebbezés lehetőségével.

A törvénymódosítás óta viszont a helyszínen intézkedő rendőrök is bírságolhatnak, és ezt meg is teszik. Az egyesület jelentése szerint hatszor annyi szabálysértési ügy indult 2012-ben, mint 2011-ben. 2011-ben összesen 2368 ügy került a bíróságok elé, egy évvel később viszont csak 1833, a rendőrök viszont több mint 12 ezer ügyben indítottak eljárást.

A kiszabott helyszíni bírság maximális összege 300 ezer forint, de ez 450 ezerre is felmehet, ha visszaeső az elkövető. 2012-ben összességében több mint 1 milliárd forintnyi helyszíni bírságot szabtak ki prostituáltakra. Ennek nagy részét, több mint 900 milliót tiltott prostitúció miatt, 18 ezret tiltott szolgáltatásra való felhívás miatt, 136 ezret pedig egyéb okok miatt (pl. szemetelés).

A prostituáltakon csattan az ostor, pedig ők áldozatok Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Áldozatokat büntetnek

Ez már csak azért is probléma, mert így a prostituáltakon csattan az ostor, pedig ők áldozatok. Inkább az őket kizsákmányoló és prostitúcióra kényszerítő szervezetek ellen kellene küzdeni - mondta el dr. Borai Ákos, a belügyminisztérium korábbi jogi főosztályvezetője, a prostitúciót szabályozó, 1999-ben írt LXXV. törvény egyik szerzője.

Amikor Boraiék a törvényt meghozták, az volt a fő vezérelv, hogy a prostitúciót eltüntetni lehetetlen vállalkozás, így inkább arra koncentráltak, hogy adhatnának biztonságos keretet neki. A törvény legalizálja a prostitúciót, ha az a védett területeken kívül történik, vagy a türelmi zónákban, ha van olyan. A gyakorlatban viszont az önkormányzatok nem létesítenek türelmi zónákat, és önkényesen nevezik ki a védett övezeteket.

ballról jobbra ,Tamási Erzsébet (Országos Kriminológiai Intézet), Moldova Zsófia (Magyar Helsinki Bizottság), Sárosi Péter (Társaság a Szabadságjogokért), Balog Gizella szexmunkás, Borai Ákos rendőr ezredes (a Belügyminisztérium jogi főosztályának volt helyettes vezetője, jogalkotó), Árva Tamás (Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete) Fotó: Bielik István - Origo

A következmények

Ennek az lesz az eredménye, hogy az önkormányzatok ellehetetlenítik a prostituáltakat. A város szélére és gyártelepekre szorítják ki őket. Így egyrészt jobban ki vannak téve a veszélyeknek, másrészt jelentős bevételtől is elesnek, mert általában kevesen járnak arra, ahol végül ők dolgozhatnak.

Ugyanaz történik a prostituáltakkal is, mint a hajléktalanokkal és a kábítószerfüggőkkel - véli Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetője. Az állam rendészeti eszközökkel próbál szociális problémákat megoldani. Magyarországon gyakorlatilag teljes tiltás történik egy legalizáló szabályozás mellett. „Amíg Magyarországon nem lehet e célból lakást bérelni, nem fog fehéredni ez az iparág” - mondta Sárosi Péter.