Márciusban az árak 0,1 százalékkal csökkentek az előző éviekhez képest. Áprilisban viszont több szektor árai is inflálódni kezdtek az eurózónán belül. Leginkább az élelmiszerek, a szeszesitalok és a dohánytermékek drágultak (0,9-ről 0,6 százalékra nőtt az inflációjuk). Szintén nőttek az ipari termékek és az energiahordozók árai, a szolgáltatásoké viszont csökkent.
Április előtt négy hónapon keresztül folyamatosan csökkentek a fogyasztói árak az eurót használó országokban, elsősorban a csökkenő olajárak miatt.
Elemzők arra számítottak, hogy az eurózóna deflációs spirálba kerülhet, ami gátolná a gazdaságok növekedését, például azért, mert nehezíti a bankok kölcsönzését. Az EKB elnöke, Mario Draghi a helyzet kezelésére 19 országban nagymennyiségű értékpapír-felvásárlást indított, amelynek következtében márciusban már látszottak a kilábalás jelei: a hónapban először növekedtek a banki hitelezések.
Nick Kounis az amszterdami ABN Amro Bank elemzője a Bloombergnek azt nyilatkozta, várhatóan 1 százalék felett lesz az éves infláció 2015-ben. Ebben szerinte az is közrejátszik, hogy ismét emelkedésnek indultak az elmúlt hónapokban összeomló energiaárak. 2014 végére az olaj árfolyama 50 százalékkal esett, ezt követően az euró deflációja történelmi magasságot ért el, az év elején már 0,6 százalék volt. Az áprilisban elinduló infláció motorja Németország volt, az EU legnagyobb gazdaságában az európai átlagnál is jobban csökkentek az árak. Spanyolországban, ahol a legsúlyosabb volt a defláció hatása, megállt az árak zuhanása.
A defláció megállásától elemzők az eurózóna gazdaságainak növekedését, valamint a munkanélküliség csökkenését várják. Az euózónában az EKB idén a korábbi 1,5 helyett 2,1 százalékos GDP-növekedésre számít: utoljára 2007-ben, a válság előtt teljesített ilyen jól Európa. Az egyes államok közül Spanyolország és Németország érzi a legjobban a növekedést, mindkét országban bővült a GDP és a foglalkoztatottság.
Johannes Mayr,a müncheni BayernLB közgazdásza szerint jelenleg leginkább a politikai bizonytalanság az, ami visszatartja a növekedést az EU-ban. „Az európai cégek, különösen a németek szeretik elhalasztani a döntéseiket, ha a politikai atmoszféra nem elég nyugodt, és attól tartanak, hogy a befektetéseik kárba vesznek” – mondta.