„Mi nem tárgyalunk az ISIS-szel, és nem is fizetünk nekik" – mondta az Origónak az iraki gyerekeket kiszabadító alapítvány egyik munkatársa, Melanie Ouaknine. Az Iraki Keresztény és Jezidi Gyerekek Felszabadításáért (Liberation of Christian and Yazidi Children of Iraq, CYCI) kanadai alapítványt e-mailben kerestük meg. Válaszukban bemutatták a szervezet tevékenységét, és válaszoltak azokra a kritikákra is, amelyek a módszereiket érték.
„Az Irakban dolgozó embereink kapcsolatban állnak ügynökökkel, akik tudják, hol tartják fogva a lányokat. Egyes fogvatartók valóban az ISIS harcosai, de az a pénz, amit ők kapnak, minimális, ők maguk zsebpénznek tekintik.
A pénz, amit mi fizetünk, nem kerül az ISIS vezetőinek kezébe.”
Hozzátette, „fontos tudni, hogy az Iszlám Állam egy több milliárd dolláros csoport, attól a kevés pénztől, amit mi összegyűjtünk, nem lesznek gazdagabbak”.
A CYCI-t idén júniusban alapította Steve Maman marokkói zsidó származású kanadai üzletember. Maman Oskar Schindlert nevezte példaképének, aki a holokauszt alatt 1200 zsidó munkás életét mentette meg azzal, hogy lőszer- és edénygyáraiban dolgoztatta őket. Steve Maman hasonlóképpen jár el:
iraki kapcsolatai segítségével, az általa összegyűjtött pénzzel váltja ki az Iszlám Állam által rabszolgasorban tartott nőket és gyerekeket, akiket a dzsihádisták szexrabszolgaként tartanak fogva.
Június óta a szervezet több mint 120 embernek segített kiszabadulni a terroristák fogságából és biztonságban kijutni az Iszlám Állam területéről.
Kritikusai szerint Maman hibát követ el azzal, hogy váltságdíjat fizet a terroristáknak, szerinte azonban nincs ennél jobb megoldás, hiszen a nyugati államok semmit nem tesznek az iraki keresztények és jezidik védelmében. Ráadásul az, amennyit egy-egy ember megmentéséért fizetnek,
aprópénz azokhoz a vagyonokhoz képest, amelyekkel az Iszlám Állam gazdálkodik.
„1000-3000 dollárért már megmenthetünk egy gyereket az ISIS-től. Egy-egy lelkes fogyasztó bőven elkölt ennyit kütyükre és más eszközökre.
Miért ne költsünk inkább ennyit azért, hogy megmentsünk egy életet?”
– tette fel a kérdést egy interjúban Steve Maman.
Az már több mint fél éve tudható, hogy az Iszlám Állam hivatalos szintre emelte a rabszolgaság intézményét. Ez elsősorban a nem muszlim, például
az iraki keresztény és jezidi közösségekből elrabolt nők megerőszakolását, ágyasságra vagy prostitúcióra kényszerítését és a velük való emberkereskedelmet jelenti.
A dzsihádisták tavaly ősszel foglalták el a jezidik és keresztények lakta területeket Észak-Irakban. Túlélők beszámolói szerint a férfiak ekkor választhattak, hogy megölik őket, áttérnek a muszlim hitre, vagy „hitetlenekként” védelmi pénzt fizetnek. A nők, lányok jó részét azonban elhurcolták, és rabszolgává tették.
Azok a jezidi nők, akik fel tudták venni a kapcsolatot a külvilággal, elképesztő kegyetlenségről számoltak be. „Már harmincan megerőszakoltak, és még ebédidő sincs (...)
Ha tudjátok, hol vagyunk, dobjatok le ránk egy bombát”
– idézte az egyik foglyul ejtett nő szavait a Compassion4Kurdistan humanitárius csoport. Beszámolójuk szerint a fogvatartottak közül többen inkább öngyilkosok lettek, mint hogy tovább viseljék az állandó bántalmazást.
Tavaly decemberben került nyilvánosságra egy, az Iszlám Állam által kiadott,
„Kérdések és válaszok a női rabszolgákról és a szabadságukról” című kézikönyv,
ahol szinte minden részletet elárultak, azt is, hogyan és milyen áron adnak-vesznek akár kisgyerekeket is. Idén augusztusban az ENSZ szóvivője is megerősítette, hogy a dokumentum – amely eközben a terrorszervezet online felületein is megjelent – hiteles.
Az említett kézikönyv kijelenti: az alávetett, más vallású közösségek lányai és asszonyai hadizsákmánynak minősülnek, és tárgyakként osztozhatnak rajtuk és kereskedhetnek velük.
A dokumentum „a hitetlen nők azonnali elfogását és megerőszakolását” is előírja,
különösen azokét, akik „még szüzek vagy még nem érték el a pubertáskort”. Amerikai források szerint személyesen az Iszlám Állam önjelölt kalifája, Abu Bakr al-Bagdadi ugyanezt tette az idén februárban elhunyt amerikai tússzal, Kayla Muellerrel. A segélymunkást 2013-ban rabolták el Szíriában, majd al-Bagdadinak „ajándékozták”, aki úgymond „feleségévé tette”, vagyis többször megerőszakolta.
Az elfogott jezidi és keresztény nőket és gyerekeket szabályos rabszolgapiacokon értékesítették. Itt az Iszlám Állam katonai vezetői választhattak elsőként a foglyok közül, utánuk gazdag helybeliek, majd a dzsihádisták közkatonái.
A piacokon minél fiatalabb volt valaki, annál magasabb volt az ára:
a dokumentum szerint az 1–9 éves kislányok 165 dollárnak (47 ezer forint) megfelelő összegbe kerülnek. A kamaszlányokért 124 dollárt kérnek, egy 20 évnél idősebb nő pedig még ennél is kevesebbe kerül.
Az ENSZ szerint is népirtás folyik Irakban
A jeziditák vagy jezedik Irak északi részén élő, kurd nyelvű népcsoport, illetve vallási közösség. A jezidizmus egyedi, egyistenhitű vallás, amely több közös elemet mutat több környékbeli hittel, köztük a kereszténységgel, az iszlámmal és a zoroasztrianizmussal. A népcsoporthoz világszerte 1,5-2 millióan tartoznak, többségük, mintegy 850 ezer ember, Irakban él.A kegyetlenkedésekről szóló hírek miatt érezte úgy Steve Maman, hogy tennie kell valamit.
Erőfeszítéseit eredetileg saját zsebből finanszírozta, de később rájött, hogy további forrásokra van szüksége. „Először a montreali zsidó közösségben gyűjtöttünk pénzt, tőlük nagyon sok pénzt kaptunk” – mondta az Origónak Melanie Ouaknine, a CYCI egyik munkatársa. „Ezután alapítottuk meg a CYCI-t, és a szélesebb közvélemény felé fordultunk támogatásért. Egy Marc Levin amerikai riporternek adott interjú sok ajtót megnyitott számunkra.”
A szervezet ezt követően számos médiumban megjelent, és többek között a Gofundme nevű közösségi finanszírozási oldalon is gyűjtést indítottak,
itt a célként kitűzött 2 millió dollárból egyelőre 582 ezer jött össze, a napokban azonban hackerek feltörték a fiókjukat,
és törölték a gyűjtés oldalát. Azóta a szervezet banki és Paypal-utalásokat tud csak elfogadni. Ennek ellenére folytatják a gyűjtést, hiszen a szervezet júniusi alapítása óta több mint 120 nőt és gyereket tudtak kiváltani.
Az Irakban folyó munkában kulcsszerepet játszik a „Bagdad vikáriusaként” ismert Andrew White.
White a bagdadi anglikán közösség lelkésze, egyben a Segélyezés és Megbékélés a Közel-Keleten nevű szervezet elnöke,
aki a 2003-as amerikai invázió óta dolgozik az iraki keresztények megsegítésén. A lelkésznek már volt tapasztalata túsztárgyalásban, 2001-ben ő érte el a Jasszer Arafat emberei által elrabolt rivális palesztin vezető, Dzsavid Al-Ghusszein kiszabadítását.
„Steve Maman közeli kapcsolatban áll Andrew White-tal, az ő segítségével kiépítettek egy megbízható és hozzáértő emberekből álló kisebb csapatot. Ők gyakorlottak túsztárgyalásokban, és eddig kiváló munkát végeztek” – mondta Melanie Ouaknine. White jelenleg egy menekülttábort működtet a kurdok által ellenőrzött észak-iraki területen, ahol számos jezidi és keresztény menekült is él.
A CYCI emberei általában a tőlük kapott információk alapján találják meg a fogságba esett lányokat,
akik kiszabadításuk után a táborban újra csatlakozhatnak családtagjaikhoz.
A CYCI embereinek jó része az Iszlám Állam által uralt területen tevékenykedik. Az ISIS szimpatizánsainak adják ki magukat, és fel tudják venni a kapcsolatot a rabszolgatartókkal (akik valószínűleg maguk is fizettek áldozataikért).
A Steve Mamanék által összegyűjtött pénzből „megvásárolják” a foglyul ejtett lányokat, akiket ezután átjuttatnak biztonságos területre.
A „vásárlásokat” a legnagyobb titokban végzik, hiszen az ügynökökre a biztos halál várna, ha kiderülne, hogy mit csinálnak.
Az ügynökök így is életüket kockáztatják a mentőakciók közben: a hegyekben és a sivatagon keresztül akár kilenc órát is gyalogolnak, amíg a kiszabadított rabokkal együtt biztonságos területre érnek.
Hasonló okokból nem közlik a médiában a kiszabadított nők és gyerekek identitását sem. A kilétüket a CYCI-n kívül csak a Kurd Regionális Kormány egyik ügynöksége ismeri. Mielőtt találkoznának családjukkal, a kiszabadított foglyokat regisztrálják a kurdok elleni atrocitásokat dokumentáló duhoki „Népirtási Hivatalban”.
Az Iszlám Állam hivatalos lapjában egy
állítólag nő szerző által jegyzett cikk elmagyarázza, miért tartják helyesnek a szexrabszolgaságot.
Mint írja, a Korán egy férfi számára annyi feleséget engedélyez, „amennyit a jobb keze meg bír tartani”. Ez a dzsihádisták értelmezése szerint azt jelenti, hogy az alávetett ellenség feleségeit vagy lányait hadizsákmánynak kell tekinteni.
A Korán ilyen értelmezése ellen számos muszlim vezető tiltakozott. Egy 140 muszlim hittudós által aláírt, magyarul is megjelent nyílt levél így fogalmaz:
„A rabszolgaság újbóli bevezetése szigorúan tilos az iszlámban. Globális egyetértés mellett eltörölték a múltban.”
A muszlim világban évszázadokon keresztül gyakorolták a rabszolgaságot – ami valójában az iszlám előtti szokások továbbélése volt –, bár a Korán egyes részei a rabszolgák felszabadítása mellett emelnek szót.
Ezeket a szokásokat a 20. századra szinte mindenhol hivatalosan is eltörölték (az utolsók között volt Szaúd-Arábia és Omán 1962-ben és 1970-ben), a rabszolgaságot tiltó nemzetközi egyezményeket minden muszlim ország aláírta.
„A száz év óta, a rabszolgaság tiltásáról meglévő muszlim egyetértés után, ti megsértettétek ezt, nőket raboltatok el és tettetek ágyasokká, és így újraélesztettétek a viszályt, fitnah-t, korrupciót és erkölcstelenséget a Földön” – fogalmaz a levél.
Arról is megoszlanak a vélemények, hogyan lehet kiszabadítani a terroristák fogságába esett embereket.
Az amerikai, brit és kanadai kormányok elutasítják, hogy bármiféle váltságdíjat fizessenek az Iszlám Államnak.
Egy oknyomozó újságíró szerint azonban több európai állam is titokban kiváltotta állampolgárait a váltságdíj megfizetésével. A cikk megjelenése nyomán az angol nyelvű sajtóban heves vita indult arról, hogy fenntartható-e az elv, amely szerint „terroristákkal nem tárgyalunk”. Az Egyesült Államokban viszont közvélemény-kutatások szerint a többség úgy véli, semmilyen körülmények között nem elfogadható váltságdíjat fizetni terroristáknak.
Hasonló kritikák érték a CYCI-t is. Bírálóik szerint problémás, hogy végeredményben az Iszlám Állam embereihez kerül a pénz, amit a foglyokért fizetnek. Egyesek attól tartanak, hogy ha fizetnek a túszokért, a pénzből a terrorszervezet további offenzívákat és emberrablásokat finanszírozhat. Mások szerint az áldozatok kivásárlása csak elősegíti, jövedelmezővé teszi a rabszolga-kereskedelmet.
A CYCI weboldalán reagált a kritikákra. Mint írják,
az Iszlám Állam nem a pénzért tesz rabszolgává nőket és gyerekeket.
„Azért teszik, hogy egy népirtásként folytatott vallási háború keretében megtörjék őket, vagy egyszerűen a saját szörnyű nemi vágyaik kielégítésére.” Ezt támasztja alá az is, hogy a rabszolgapiacokon megalázóan alacsony összegekért adják el őket.
Hasonlóan fogalmazott Kerry Crawford, a virginiai James Madison egyetem munkatársa is a Bloombergnek. Szerinte a kegyetlenkedéseknek két céljuk van. „Egyrészt
összekovácsolják a csoport tagjait, hogy együtt követnek el tabutörő bűncselekményeket, bűnrészessé válnak egymás vállalhatatlan tetteiben,
azokból pedig, akik nem a dzsihádista milíciák tagjai, félelmet tudnak kiváltani ezzel is.” Hozzátette: a nemi erőszak mint a pszichológiai hadviselés eszköze nem példa nélküli, a délszláv háborúban szintén alkalmazták például a srebrenicai mészárláskor a bosnyákok megfélemlítésére.
A rabszolgává tett nők egyébként nem mind az Iszlám Állam vagy annak vezetőinek tulajdonába kerülnek, többségüket gazdag helyiek vagy a terrorszervezet közkatonái „vásárolják meg”. Vagyis a CYCI emberei nem az Iszlám Állam rabszolgapiacain fizetnek értük (emiatt is fizetnek viszonylag sok pénzt), hanem egy-egy olyan személynek, aki korábban maga vette meg a lányokat egy ilyen piacon.
Az ISIS vagyona az olajból származik
Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint az Iszlám Állam vagyona elsősorban az illegális olajeladásokból származik: becslések szerint a szervezet naponta egymillió dollárt keres azzal, hogy iraki és törökországi csempészeknek ad el olajat. Az Iszlám Állam Szíria olajtermelő kapacitásának 60 százalékát birtokolja, egy időben 350 olajkút volt a fennhatóságuk alatt, igaz, ebből azóta 45 megsemmisült a harcok közben.A CYCI weboldala szerint egy-egy személy kiszabadításáért átlagosan 3000 dollárt (körülbelül 822 000 forintot) fizetnek a fogva tartónak. A múltban előfordult, hogy az Iszlám Állam felajánlotta a fogvatartottak családjainak, hogy váltságdíj fizetéséért elengedik őket: ilyenkor sokkal többet, fejenként 40 ezer dollárt (11 millió forintot) kértek, de előfordult, hogy a fizetés után nem tartották be az ígéretüket.
Steve Maman azt mondta, végcéljuk, hogy az Iszlám Államban fogva tartott mind a 2700 jezidi és keresztény foglyot kiszabadítsák. Erre, mint mondja, alig egy évük maradt. „Azt hiszem, Moszult egy éven belül fel fogják szabadítani. Ha ez megtörténik, a gyerekek a kereszttűzbe fognak kerülni, ha addig nem szabadítjuk ki őket.”