Munkatársat keresünk! Ezzel a címmel szervezett konferenciát a turisztikai és vendéglátóipari szakma. A vendéglátásban dolgozók többsége Nagy-Britanniába, Ausztriába és Németországba ment dolgozni. Az ajtót a fiatalok becsukták maguk mögött. És ahhoz, hogy visszatérjenek Magyarországra a mostani fizetésük négyszeresét kérik. Nagyjából 2 ezer eurót vagyis 600 ezer forintot.
Nyáron az Origo is megírta, hogy sírnak a vendéglősök, mert lasszóval kell keresni a pincéreket és a szakácsokat.
A turizmus a választási időszakban mindig fontos a politikának, de utána a mostohagyereke lesz – mondta Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke.
Az idei év nagyon ellentmondásos lesz, mert a turizmus jó bevételi számokat produkál. Nem a bevételek összességével van gond, hanem a jövedelmezőséggel. Komoly munkaerőhiánnyal küzdünk – mondta az elnök. Nyáron a balatoni szakácsok bepanírozták a húst még hétfőn este, de kedd reggel a tulajdonost már csak egy fecni várta, amire az volt írva, Ausztriába mentünk!
Az elnök szerint
külföldön a magyar bérekhez képest háromszoros fizetést kapnak
szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók. A szakma szerint az ágazatban áfacsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy magasabb bért tudjanak fizetni. Ahhoz, hogy jövő héten is minőségi szolgáltatás tudjunk nyújtani, javítani kell a jövedelmezőséget.
A munkaerőhiánnyal hosszú távon kell számolni. Az elvándorlás folyamatos problémát jelent mondta, Rolek Ferenc Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Nincs hegesztő, nincs orvos, nincs ápoló, és a vendéglátásban dolgozók is elmenekültek. A legszomorúbb tény, hogy már a középiskolások is külföldön képzelik el jövőjüket – tette hozzá Rolek Ferenc.
Amíg korábban a kivándorlás az értelmiség körében volt népszerű, ma az alacsonyjövedelműek többsége hagyja el az országot.
Sokkal könnyebben mozdulnak és mennek külföldre munkát vállalni a magyarok, hiszen sok ismerősük már kint van, és segítik egymást.
Segítenek szállást, munkát találni vagy beilleszkedni a londoni miliőbe. Ezért lesz a kivándorlás egy hosszú távú probléma – véli Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke szerint is csökkenteni kell a vállalatok terheit, ahhoz hogy a cégek magasabb béreket tudjanak fizetni.
A kormányzat azzal próbálja nyugtatni a vendéglátós és turisztikai szakmát, hogy egész Európában problémák vannak, nem csak itthon. Odrobina László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormányzat sok lépést tett már a foglalkoztatási problémákért. Példaként említette a közfoglalkoztatást és a családi adókedvezményeket. A munkanélküliség is csökkent 2010 óta, ma 7 százalékos a munkanélküliségi mutató,
a foglalkoztatási ráta pedig 54 százalékról 64 százalékra nőtt öt év alatt.
Rolek Ferenc az MGYOSZ elnöke erre úgy reagált a turizmusban és a vendéglátásban nem nagycsaládosok dolgoznak, ezért ők nem tudják igénybe venni az adókedvezményeket.
A közétkeztetésben dolgozók 49 százaléka minimálbéren van bejelentve, nagyjából havi 79 ezer forintot visznek haza – érzékeltette a problémát Várnai Zsuzsa a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet elnöke. A konyhás nénik a nemzetgazdasági átlag 60 százalékát keresik csak meg.
Az ágazat problémáját sorolva kiemelte bankkártyák idejében a vendéglőkben eltűnt a borravaló, és a bedőlt hitelek miatt ma is csaknem 300 szálloda van bankok kezében. Csak akkor tudjuk itthon tartani a munkaerőt, ha meg is fizetjük és a konyhás néni is megkapja a nemzetgazdasági átlagot. A KSH adatai szerint júliusban 159 ezer forint volt Magyarországon a nettó átlagkereset.
A béreknek szépen lassan emelkedniük kell, azért, hogy ne menjenek Ausztriába dolgozni a pincérek és a szakácsok – mondta Ruszinkó Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A turizmusban 400-500 erre tehető a foglalkoztatottak száma. A következő tízéves időtartamra komoly terveink vannak, hogy Magyarország turizmusa versenyképesebb legyen – tette hozzá.
Példaként említette a rezsicsökkentést a szállodaiparban. Az államtitkát olyan uniós pályázatokra gondolt, amivel a szállodák az energetikai fejlesztésekre pályázhatnak.
Az olcsóbb gázszámlából pedig bért tudnának fejleszteni a szállodások"
– mondta Ruszinkó Ádám. Az NGM államtitkára kiemelte, mivel eddig a nagyvállalatok nem jutottak hitelhez, ezért kedvezőbb kölcsönöket kínálnak majd szállodaiparnak is.
A konferencia szünetében egy neves szállodaipari szakember azt mondta az Origónak, elbeszélünk egymás mellett.
A kormányzat nem hallja meg a szakma vészjelzéseit.
A kormányzatnak kell lépnie, és nem a szállodaiparnak.
Az Edutus Főiskola kutatás szerint a hallgatóik többsége magasabb fizetés miatt ment külföldre dolgozni. Jandala Csilla az iskola rektora azt mondta, a megkérdezettek a tervezhető életet és a karriert is fontosnak tartják a külföldi munkavállalásnál. Külföldön jobban tervezhető munkaidő-beosztás és szabadidő is.
Míg Magyarországon egy hónapban egyszer jutottak el például moziba a fiatalok, addig a külföldi keresetükkel ezt minden nap megengedhetik maguknak.
Nincsenek anyagi gondjaik és kevesen panaszkodtak arra is, hogy külföldön drágább lenne az élet."
A megkérdezettek között volt olyan aki 2,5 hónapot töltött külföldön és volt olyan is aki már 8 éve él ott. Arra a kérdésre, hogy mivel lehetne motiválni őket,
ahhoz, hogy hazatérjenek 1800-2000 eurós fizetést jelöltek meg.
A fiatalok nagyjából havi 600 ezer forintos fizetésért haza jönnének és Magyarországon alapítanának családot.