Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak eldöntésére, hogy a paksi bővítés tiltott állami támogatásnak minősül-e, tájékoztat november 23-ai közleményében a brüsszeli szervezet.
A bizottság egész pontosan annak fog utánajárni, hogy egy magánbefektető adna-e hasonló feltételek mellett pénzt a két új paksi blokk megépítésére. Ha nem, akkor az a magyar állam részéről a projekt tiltott állami támogatásának minősül. Ha erre az eredményre jutnak, akkor a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az új paksi blokkok megépülése torzítja-e a magyar és az uniós energiapiac működését.
"Jelen pillanatban
a bizottság kételkedik abban, hogy a bővítés piaci alapokon történik, ahogy azt a magyar kormány állítja"
– olvasható a közleményben. A vizsgálat megindulása nem jelenti, hogy szabálysértést állapítottak volna meg, de alaposan át fogják nézni a szerződéseket, és minden érintett felet meg fognak hallgatni.
"A magyar kormány határozott álláspontja, hogy a Paks II. projekt nem tartalmaz állami támogatást, és a beruházást egy racionális befektető is megvalósítaná, mivel a projekt várható megtérülése magasabb, mint a befektetett tőke költsége" - reagált közleményben a Miniszterelnökség a brüsszeli vizsgálat hírére.
A kormány szerint fel sem merült a tiltott állami támogatás gyanúja,
ilyesmit a bizottság sem fogalmazott meg. A kormány emlékeztet rá, hogy Brüsszel a vizsgálatot "a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére tekintettel" indította meg.
Margrethe Vestager versenyjogi biztos valóban ezt mondta, ezt a bizottság közleménye is felidézi. Ugyanakkor a közleményben az is szerepel, hogy
az Európai Bizottságnak kételyei vannak afelől, hogy a befektetés piaci alapokon történik-e.
(Tény, a kétely nem azonos a gyanúval.)
"A magyar kormány áll a vizsgálat elé, bizonyítani fogjuk, hogy a beruházás nem tartalmaz tiltott állami támogatást. A magyar kormány rögzíti, hogy
az orosz hitel nem került lehívásra"
"Brüsszel újabbnál újabb támadást indít a rezsicsökkentés ellen, és ehhez asszisztál neki a magyar baloldal is, amely szintén kezdettől támadja a rezsicsökkentést" - ezt már a Fidesz-frakció reagálta a brüsszeli vizsgálatra és az ellenzéki pártok nyilatkozataira.
A frakció szerint "a paksi áram a legolcsóbb áram", a lakosságot és az ipart csak a paksi bővítéssel lehet hosszú távon ellátni olcsó, biztonságos árammal. A bővítés nélkül Magyarország kiszolgáltatott lenne, Brüsszelnek és a magyar baloldalnak pedig éppen ez az érdeke, vonja le a konklúziót a frakció.
Az uniós szabályok szerint a tagállamok finanszírozhatnak a paksihoz hasonló beruházásokat, de csak piaci alapon. Vagyis a bizottság azt vizsgálja, az adott körülmények közt a projektbe fektetett pénz megtérül-e, vagy veszteséges lenne.
Egy piaci befektető ugyanis nyilván nem finanszírozna veszteséges projektet.
A most elindult vizsgálattól függetlenül az Európai Bizottság november 19-én kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen Paks II. miatt. Az eljárást azért indították, mert
Magyarország nyílt pályáztatás nélkül bízta meg az orosz Roszatomot a paksi blokkok megépítésével,
és ezzel lehet, hogy megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat. A magyar kormánynak két hónapja van, hogy reagáljon Brüsszel kifogásaira.
