Egy nyugdíjas pert nyert a magyar állam ellen

Egy közalkalmazottként dolgozó nyugdíjas beperelte a magyar államot, mert a nyugdíjtörvény értelmében a fizetése mellett nem kapott nyugdíjat. A szabály a versenyszférában dolgozókra nem vonatkozik, és a közalkalmazottak közül sem mindenkire, miniszterekre és polgármesterekre például nem. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a nyugdíjtörvény sérti a megkülönböztetés tilalmát és ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A nyugdíjasnak 5,7 millió forint kártérítést ítéltek meg.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) december 15-ei, keddi ítéletében elmarasztalta Magyarországot a közszférában dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának folyósítására vonatkozó új szabályozás miatt, amely a bíróság szerint

ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével és sérti a megkülönböztetés tilalmát.

Sérti a megkülönböztetés tilalmát

A strasbourgi bírói testület közleménye szerint az ügy előzménye, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő, de ezzel párhuzamosan közalkalmazottként munkát vállaló Fábián Gyulának a jogszabályok módosítása után 2013. július 2-tól felfüggesztették a nyugdíja folyósítását.

A 2013. január 1-jétől hatályos nyugdíjtörvény értelmében a közalkalmazotti jogviszonyban nyugdíjasként továbbfoglalkoztatottaknak le kell mondaniuk az öregségi nyugdíjnak illetményük melletti egyidejű folyósításáról. A rendelkezés a magánszektorban dolgozókat nem érinti és a közszolgálatban állók között is különbséget tesz,

az öregségi nyugdíjban részesülő miniszterekre vagy polgármesterekre például nem vonatkozik.

A felperes panaszt tett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, ez azonban nem vezetett eredményre, ügyével ezért 2013. december 5-én a strasbourgi bírósághoz fordult.

Nem indokolták meg

Az Emberi Jogok Európai Bírósága bár legitim célként fogadta el a költségvetési kiadások csökkentését, azonban úgy látja, hogy a magyar hatóságok nem indokolták meg ésszerűen és tárgyilagosan az alkalmazott különbségtételt.

Az Európa Tanács által létrehozott bírói testület egyhangúlag elfogadott ítélete szerint a magyar államnak ezért összesen 18 ezer euró (nagyjából 5,7 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a panaszosnak.