Az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció közös sajtótájékoztatóján Palkovics Imre kiemelte: a cafeteria ügyében a szakszervezetek első és legfontosabb követelése, hogy a munkavállalói oldal képviselői kapjanak pontos információkat a kormánytól.
A béren kívüli juttatások rendszere a munkavállalók kiszámítható, irányított költéseinek egy megbízható keretet adott - tette hozzá a szakszervezeti vezető. A munkástanácsok elnöke szerint Magyarországon a béren kívüli juttatások rendszere nagyon széles körben jött létre, érintette a rekreációt, az egészségmegőrzést, az étkezést, az utazási kedvezményeket, újabban pedig már a munkavállalók hiteltörlesztéséhez is támogatást nyújthatott a munkaadó a cafeteria rendszerén keresztül.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke megjegyezte, hogy a béren kívüli juttatások napjainkban
1,8 millió munkavállalót érintenek, és közel 50 000-re tehető
azoknak a munkáltatóknak a száma, amelyek vagy kollektív szerződésben rögzítették, vagy attól függetlenül működtetnek cafeteria-rendszert, ami beépült a dolgozók jövedelmébe. A MASZ nem ellenzi, hogy a cafeteria-rendszert más pályára tereljék, de ennek egyetlen célja lehet, mégpedig
a munkavállalók életminőségének javítása, ami csak a jövedelmi szint emelésével történhet
- fogalmazott Kordás László.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a kormány által létrehozott, nem versenyképes cafeteria-rendszert találta rossznak, és nem magát a béren kívüli juttatások rendszerét. A SZEF elnöke szerint a kormány kezdeményezése a
cafeteria készpénzesítésére felborítja a kollektív szerződéseket,
a bérrendszert, és nagyon kedvezőtlenül érinti a vendéglátást, valamint a turizmust.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke úgy fogalmazott, a cafeteria készpénzesítése csupán látszólag emeli a béreket, azonban nem oldja meg a valódi bérproblémákat. A cél az, hogy Magyarországon tisztes bérrendszer alakuljon ki.
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenlegi helyzet egyik megoldása az lehetne, ha a kormány ismét beengedné az országba azokat a nemzetközi cégeket, amelyek a
kötelezettségszegési eljárást kezdeményezték Magyarországgal szemben
az Európai Uniónál a cafeteria kérdésében. A kormány azonban ezt nem akarja - fűzte hozzá.
Kordás László a nemzetközi cégek ismételt beengedésével kapcsolatban megjegyezte, a nemzetközi cégek révén a magyar piacon egy egészséges verseny alakulna ki. Palkovics Imre azonban a felvetésre reagálva elmondta, a korábbi szabadpiaci utalványforgalmazói rendszerben a nemzetközi vállalatok által termelt profit révén 18 milliárd forint vándorolt ki Magyarországról.