Tavaly átlagosan 42 millió forint értékben költöttek Szép-kártyával a fürdőkben, több olyan fürdő volt, ahol a felhasznált Szép-kártya összege meghaladta a 200 millió forintot.
Közölték: az elmúlt évek tapasztalata, hogy a kártyákon kis összegben maradtak meg feltöltések, melyek komolyabb utazásra már nem fordíthatók, azonban a pár ezer, vagy néhány tízezer forint értékű összegeket maradéktalanul fel lehet használni a hazai fürdőkben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy
a fürdőszolgáltatások mindhárom zsebből fizethetők,
így könnyen összehozható a családi fürdőjegyek összege.
A Magyar Fürdőszövetség felmérése alapján a Szép-kártyával fizetett szolgáltatások aránya 10,4 százalék volt átlagosan a hazai fürdők bevételeiben, ami igazolja a Szép-kártya jelentőségét a fürdőszolgáltatások körében.
A kártya továbbra is népszerű a fürdőkben, felhasználása 2015-ben 13,8 százalékkal bővült. A kisebb kapacitású, főként szezonális fürdőkben 16 százalékkal emelkedett a kártya forgalma.
A Magyar Fürdőszövetség szerint a Szép-kártyát a jelenlegi szabályozással és feltételekkel tovább kell működtetni. Határozottan kiállnak a fürdőszolgáltatásokat érintő fizetési mód változatlan fenntartása mellett, ami jelenleg mindhárom alszámláról biztosítja a fürdőszolgáltatások térítését.
Tavaly egyébként közel
egymilliárd forint ragadt bent a Szép-kártyákon.
Februárban írtunk arról, hogy a jövőben a munkáltatók dönthetnek majd arról, hogy a munkavállalóik által a rendelkezésre álló idő alatt fel nem használt kerettel mi történjen.
A jelenlegi szabályok szerint a fel nem használt összeget a kártya kibocsátója a lejárat után visszautalja a munkáltatónak. A tervezet szerint a jövőben a munkáltatónak nyilatkoznia kellene a Szép-kártyákon maradt pénzekről. Dönthetnek úgy, hogy megtarthatják, és úgy is, hogy bedobják a közösbe, vagyis a központi költségvetésbe, és ott majd visszaforgatják a magyar turizmusba.