A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában kifejti:
meg kell tagadni a lajstromozást az olyan formák esetében, amelyek alapvető jellemzői szorosan kapcsolódnak az áru fő funkciójához.
Ha ezeket a jellemzőket egyetlen gazdasági szereplő számára tartanák fenn, akkor a versenytársak nem adhatnának áruiknak olyan formát, amely az áruk használatához célszerű lenne. Így a védjegyoltalom nagymértékben csökkentené a versenytársak azon lehetőségét, hogy az ugyanezen műszaki megoldást megtestesítő formákat hozhassanak forgalomba.
A mai közlemény szerint 1999-ben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) a "háromdimenziós kirakós játékok" tekintetében közösségi térbeli védjegyként lajstromozta a Rubik-kocka formáját.
2006-ban a Simba Toys német játékgyártó cég kérelmezte az EUIPO-tól a térbeli védjegy törlését, többek között azzal az indokkal, hogy az olyan – az elforgathatóságban rejlő – műszaki megoldást tartalmaz, amely megoldás csak szabadalomként oltalmazható, védjegyként azonban nem. A kérelmet az EUIPO elutasította, ezért a Simba Toys keresetet nyújtott be a határozat hatályon kívül helyezéséért.
A keresetet az uniós törvényszék azzal utasította el, hogy a Rubik-kocka formájának grafikai ábrázolása nem tartalmaz olyan műszaki megoldást, amely azt gátolná, hogy uniós védjegyoltalomban részesülhessen. A döntést a német cég megfellebbezte.
A főtanácsnok kedden nyilvánosságra hozott indítványában úgy vélte: a
lajstromozással biztosított oltalom nem vonatkozhat a hasonló formájú kirakós játékok minden típusára
– azok működési elvétől függetlenül –, és ami a vitatott formát illeti, az oltalom nem terjedhet ki minden olyan háromdimenziós kirakós játékra, amelynek elemei egy 3x3x3-as kockát alkotnak.
Ez az érvelés ugyanis a jogosult számára azt tenné lehetővé, hogy a kizárólagos jogot az áruk olyan jellemzőire is kiterjessze, amelyek nemcsak a vitatott forma funkcióját töltik be, hanem más hasonló funkciókat is – érvelt indoklásában a főtanácsnok.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, gyakran azonos álláspontra helyezkedik a testület a főtanácsnokkal.
Nincsenek benne gumik vagy drótok, mégsem esik szét. Több mint negyven év után sem unták meg az emberek a világ egyik legismertebb logikai játékát.
A kockát az építészmérnökként végzett, majd az Iparművészeti Főiskolán tanító Rubik Ernő eredetileg térgeometriai szemléltetőeszköznek szánta, nem pedig játéknak.
Az 1974-ben megalkotott fakocka széleire csupán azért ragasztott színes papírlapokat, hogy egyszerűbben lehessen követni, melyik kis kocka hová kerül. Bár az első prototípus még nem volt használható, Rubik még abban az évben befejezte a leginkább egy nagy dobókockára hasonlító, ugyancsak fából készült, már működő példányt is.
A szerkezetet próbálgatva tudatosult a feltalálóban, hogy játéknak is ideális. Rubik Ernőnek egyébként egy hónapig tartott újra kiraknia az eredeti színeket a saját találmányán. Ugyanezt Endrey Marcell, a világ egyik legjobbjának tartott gyorsasági Rubik-kocka-világbajnok képes vakon is fél perc alatt elvégezni.