Gerhardt Ferenc, a bank alelnöke hétfőn kibocsátotta a tízezer forint névértékű ezüst emlékérmét és annak kétezer forint névértékű színesfém változatát, valamint forgalomba helyezte az ötvenforintos érme emlékváltozatát is a Corvinus Egyetemen tartott ünnepségen.
70 év egy pénz esetében nem kevés idő,
ma Európában kevés pénzeszközről mondható el, hogy ilyen hosszú ideje forgalomban van
– mondta Gerhardt Ferenc. Szerinte ahhoz, hogy egy pénz betöltse a feladatát, öt dolognak kell megfelelnie – ezek az érték, a fejlődés, a hagyomány, az időtállóság és a stabilitás. Az MNB alelnöke azt mondta: a forint megfelel ezeknek a kritériumoknak, és a jegybank optimista azzal kapcsolatban, hogy ez még sokáig így lesz – ezért döntöttek nemrégiben a forintbankjegyek megújításáról.
A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta ad ki jeles alkalmakkor emlékérméket, amiknek népszerűsítő és ismeretterjesztő szerepe van – mondta Gerhardt Ferenc. Annak ellenére, hogy nem mindennapi használatra készültek (bár ha valaki szeretné, lehet vásárolni velük) a legmodernebb bankjegyek biztonsági elemeivel is bírnak. Érdekességük még, hogy Matolcsy György jegybankelnök mellett Dr. Oltványi Imre, a Magyar Nemzeti Bank a forint bevezetésekor hivatalban lévő elnökének aláírása is szerepel rajtuk.
Az első forintérmét Károly Róbert uralkodása idején, 1325 táján adták ki – idézte fel dr. Tóth Csaba, a Nemzeti Múzeum numizmatikusa. Ez a majdnem színarany forint nagyon
népszerű volt szerte Európában.
A szakember előadásában beszélt a forint elnevezésű magyar pénzeszközök történetének legfontosabb állomásairól – a Mária Terézia uralkodása alatt bevezetett, úgynevezett konvenciós forintról, a 48-as szabadságharc idején kibocsátott Kossuth-bankókról és a kiegyezés után kiadott osztrák–magyar forintról. Tóth Csaba foglalkozott a forint 70 évvel ezelőtti bevezetésének közvetlen előzményével, a pengő második világháború utáni, ma is világrekordnak számító hiperinflációjával is. Többet is megtudhat a forint történetéről az Origo cikkéből.
Az eseményen beszélt a papírpénzek és a pénzérmék kibocsátásában fontos szerepet játszó Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója is. Utóbbi méltatta a mostani emlékérméket is tervező Kósa István vésnököt, aki tavaszi nyugdíjba vonulása előtt 50 évig dolgozott a Pénzverő tervezőjeként.
Az emlékérmék a megújult húszezer forintos bankjegy grafikai elemeit idézik fel, rajtuk mikroírással az évfordulós megemlékezés legfontosabb üzeneteivel, az
érték, fejlődés, tradíció, időtállóság és stabilitás
feliratokkal. Az előlapon a Magyarország felirat mellett szerepel a tízezer és a kétezer forintos értékjel, a forint felirat és a Bp. verdejel, valamint a 2016-os verési évszám.
A hátoldalon az 1946. augusztus 1-jén kibocsátott forint és fillér érmecímletek, valamint az akkori 10 forintos bankjegyen látható úgynevezett Kossuth-címer képe jelenik meg, fő motívumként, köriratként a "hetvenéves a forint" felirat, alul pedig az 1946-os évszám szerepel Kósa István tervező mesterjegye mellett.
Az ezüst emlékérmékből 5 ezer, a színesfém változatból szintén 5 ezer darab készíthető.
A Corvinus Egyetem C épületében az évfordulóról megemlékezik a forint történetét bemutató időszaki kiállítás is, amely felöleli a forintrendszer teljes történetét, kitekintve a fizetőeszköz előképének számító középkori magyar aranypénzekre, a 16. századi ezüsttallérokra is. A fókuszban a forint 1946. augusztus elsejei bevezetése óta eltelt 70 év gazdasági, történeti, numizmatikai bemutatása áll. A tárlat emellett bemutatja a bankjegyhamisítás elleni küzdelem technikai fejlődését is. A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg.