Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ceilia Malmström látogatása kapcsán több civil szervezet demonstrált az unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) ellen. Az egyezményben szereplő,
a globális nagyvállalatoknak kedvező bírósági rendszert jelképező „CETA-kalapáccsal” tiltakoztak,
ezeken a nemzetközi „befektetési bíróságokon" ugyanis a multinacionális nagyvállalatok szuverén államokat perelhetnek be „elmaradt haszon" címén. Ez gyakorlatilag egy szintre helyezi a multikat az egyes országokkal.
A kanadai és az amerikai egyezmények ellen több éve tiltakoznak Európa-szerte, attól tartva, hogy
megnyitják az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló érdekei előtt.
A múlt hét végén az uniós tagállamok kereskedelmi miniszterei Pozsonyban tárgyaltak a két évvel ezelőtt lezárt CETA-val kapcsolatban, amelyet az uniós szakminiszterek előreláthatóan október 18-án hagyhatnak jóvá,
majd az október 27-re tervezett EU–Kanada csúcstalálkozón szentesíthetnek.
A pozsonyi egyeztetés utáni sajtótájékoztatón Cecilia Malmström, az unió kereskedelemért felelős biztosa elmondta: miután az Európai Parlament is jóváhagyja, a megállapodás előzetesen érvénybe léphet. Ez azt jelenti, hogy a bírósági rendszer már az előtt érvénybe léphet, hogy a nemzeti parlamentek ratifikálnák az egyezményt.
Magyarországon a CETA elfogadásáról szeptember 20-án terjesztett be a parlament elé határozati javaslatot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a tervek szerint
holnap kezdődik az általános vitája.
Szijjártó Péter ma úgy fogalmazott Cecilia Malmström biztossal történt egyeztetése után, hogy
a magyar gazdaség érdeke a minél akadálymentesebb kereskedelem,
ami arra utal, hogy a CETA zöld lámpát kaphat Magyarországtól.
A szabadkereskedelmi megállapodás független szakértők szerint összességében recesszióhoz vezethet Európában. Legalábbis ez derül ki az amerikai Tufts Egyetem munkatársai által elkészített széles körű tanulmányból, amely a szabadkereskedelmi egyezmény várható hatásait vizsgálta.
Eszerint míg a hivatalos előrejelzések 0,08 százalék gazdasági növekedést valószínűsítenek, addig az ENSZ Global Policy Model alapján az jött ki, hogy
200 ezer munkahely szűnne meg az EU-ban, csökkennének a munkabérek, mérséklődnének a kormányzati bevételek, és 0,49 százalékkal visszafogná a GDP-t Európában.
Összességében tehát a CETA nemcsak gazdasági recesszióhoz fog vezetni, de növeli a munkanélküliséget és a társadalmi egyenlőtlenségeket – derül ki a jelentésből.
Cecilia Malmström kereskedelmi biztos az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP) is egyeztet ma Budapesten.
A megállapodás ellen több vezető európai politikus is tiltakozott az elmúlt hónapokban. Itt a legtöbb aggály nemcsak a befektetői bírósági rendszerrel kapcsolatban merült fel, hanem azzal kapcsolatban is, hogy
génmódosított és nem minőségi élelmiszerek kerülhetnek az európai piacokra.
Az Origo a múlt héten megkereste az ügyben a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségét (Magosz), ahonnan egyelőre nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy elutasítják-e a szabadkereskedelmi megállapodásokat.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szintén elhárította ez irányú kérdésünket. Válaszukban jelezték: az ügyben a parlament dönt.
Tiltakozó európai politikusok
A szabadkereskedelmi egyezményekről korábban Francois Hollande francia elnök úgy nyilatkozott, hogy „a tárgyalások megfeneklettek, az álláspontokat nem tartották tiszteletben, az egyensúly hiánya nyilvánvaló, és nincs értelme tovább húzni a jelenlegi tárgylásokat".Egy héttel ezelőtt 107 magyar civil szervezet nyílt levelet intézett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez, amelyben kérték, hogy Magyarország ne támogassa a CETA elfogadását. Mint fogalmaztak:
a CETA esetleges elfogadása és alkalmazása súlyosan veszélyeztetné Magyarország szuverenitását, a magyar emberek érdekeit.
A civilek szerint az egyezmény veszélyezteti a génmódosítás-mentes mezőgazdaság hazánk alaptörvényében foglalt elvének megvalósítását.
A független szakértők arra figyelmeztetnek, hogy
a kereskedelmi érdekek felülírhatnák az egészségvédelmi szabályokat,
és veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve.
Az egyezmény továbbá felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené.
A CETA-ban az egyik leginkább kritizált elem, hogy
a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben.
Ez a befektetési bírósági rendszer (ICS) szélesre tárja a kaput a cégek indokolatlan pereskedése előtt, állítja a jelentés.
Az ilyen ügyekben a döntőbírák perenként fizetett személyek, így akkor sem függetlenek, ha állandó bíráknak nevezik őket.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az Európai Bizottság javasolja az egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, még a tagállami ratifikálási folyamat lezárulta előtt.
Ennek következtében előállhat egy olyan helyzet, hogy
a CETA alapján a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes európai kormányokat, ha esetleg a végén egy tagállam vétója miatt mégsem lépne hatályba az egyezmény.
A civil szervezetek javasolták, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz, kérve a befektetési bírósági rendszer és az ideiglenes hatályba léptetés összhangjának vizsgálatát az európai joggal.
Szijjártó beadja a derekát?
A magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, miután egyeztetett Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztossal.
A tárcavezető az Országházban tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt, és erről kedden kezdi meg az általános vitát az Országgyűlés. Hozzátette: külgazdasági szempontból Kanada fontos kereskedelmi partner, a kanadai befektetések fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban.
Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország nyitott gazdasággal rendelkezik, a gazdaság külső aspektusa alapvetően határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény egészét, a magyar nemzetgazdaság sikere nagyban függ attól, hogy az exportteljesítmény és a beruházásvonzó képesség hogyan alakul.
Közölte, helyes, hogy az EU képes arra, hogy történetének egyik legsúlyosabb válsága idején is építi a külső kapcsolatait, fontos, hogy a kihívásokkal teli időszakban se veszítse el képességét, hogy külső partnereket szerezzen - vélekedett.
A miniszter kérdésre kitért rá: Magyarországnak vannak "vörös vonalai", ilyen a GMO-mentesség, amely az alaptörvényben is rögzítve van, vagyis ettől nem lehet eltérni semmilyen nemzetközi szerződésben. Ezt a TTIP-tárgyalásokkal kapcsolatban is világossá tették, a CETA-tárgyalásokon is tudták érvényesíteni ezt a szempontot, és ez utóbbi egyezmény biztonságot ad abban a tekintetben, hogy sikerül megőrizni a GMO-mentességet - mondta.
Cecilia Malmström hangsúlyozta: reméli, Magyarország támogatja a CETA-t, hiszen az azonnali gazdasági előnyöket jelentene. Az egyezményről egyre nagyobb a konszenzus a tagállamok között, és remélhetőleg októberben aláírhatják a dokumentumot - mondta.
Az uniós biztos a TTIP-et illetően arról beszélt, hogy természetesen folytatják a tárgyalásokat majd a következő amerikai elnökkel is.
