Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Sokkal több benne a kockázat, mint amennyi nyereséget lehet tőle várni
– így összegezték szakmai szervezek és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója az Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). Az ügyben ma tartott szakmai konferencián többek között a génmódosított élelmiszerek Európába jutása ellen tiltakoztak, valamint azt is elutasították, hogy multinacionális nagyvállalatok egy nemzetek feletti különleges bíróságon országokat perelhessenek be elmaradt haszon címén.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett fórumon
azt kérték Magyarország kormányától, hogy semmiképp se írja alá az egyezményt,
amelynek szentesítésére október végén kerülne sor Brüsszelben. A legjobb megoldásnak azt tartanák, ha a kormány minél hamarabb az Európai Bírósághoz fordulna és egy „ex ante" ellenőrzést kérne a CETA-val kapcsolatosan. A szakértők azt is kifogásolták, hogy Kanadával a magyar kereskedelem mindössze 0,2 százaléka bonyolódik, ennek ellenére a szerződéssel rengeteg kockázatot vállalna az ország elsősorban az élelmiszerbiztonság és a befektetőknek felajánlott előnyök miatt.
A konferencián elsőként felszólalt Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkár, aki szerint ugyanakkor a CETA összhangban áll az Országgyűlés által korában elfogadott kereskedelmi és beruházási határozatokkal. Elmondta:
Magyarország számára előnyösek a szabadkereskedelmi megállapodások, mert nyitott, kis ország vagyunk,
ahol nagy szerepet kap az export. A multiknak kedvező különleges bíróságokkal kapcsolatban kitért arra, hogy az állam szabályozási joga megmarad. Szerinte a szerződés javíthatja hazánk versenyképességét és új munkahelyek is létesülhetnének a jövőben.
Hangsúlyozta, hogy a magyar elvárásoknak a CETA megfelel, és amennyiben nem írjuk alá a szerződést, úgy
az EU egész kereskedelempolitikája megkérdőjeleződhet".
Kovács Ádám Zoltán szerint az egyezmény azért is kedvező, mert „növeli a magyar vállalatok piacra jutási esélyeit" külföldön.
Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója leszögezte: hazánk külkereskedelmi forgalmának mindössze 0,2 százaléka bonyolódik Kanadával, ennek ellenére problémák és kockázatok sokaságát vállalnánk be az aláírással.
Különösen aggályosnak tartja, hogy a választott bírósági rendszerrel „a befektetők vattába lennének csomagolva". Felhívta a figyelmet arra is, hogy a legtöbb amerikai nagyvállalat rendelkezik Kanadában leányvállalattal, így a különleges bírósági rendszer jóval több vállalatot érintene. Aláhúzta: ez a vitarendezési fórum nem törődik a társadalom igényeivel és nem szolgálhatja Magyarország érdekeit, és a CETA nincs összhangban sem a nemzeti sem az uniós jogrendszerrel.
A GMO-veszély ügyében felhívta a figyelmet arra, hogy
a nemzetközi megállapodás magasabb szintű normarendszert ír elő,
így nem hivatkozhatunk a magyar alaptörvényben szereplő GMO-mentességre, ha az Unió ezzel a szerződéssel elfogadja a génmódosított termékek jelenlétét.
Emlékeztetett arra is, hogy az Unióban ma még működik az elővigyázatosság elve, vagyis elég a károkozás kételye ahhoz, hogy egy élelmiszeripari terméket levegyenek a polcról, míg az USA-ban addig árusítható, amíg be nem bizonyítják, hogy ártalmas az egészségre. Emlékeztetett, hogy
a CETA magasabb rendű szint a magyar alaptörvényhez képest,
amelyben elvileg lefektették a GMO-mentességet. Más kérdés, hogy ha az Unióba lehet GMO-s termékeket importálni, akkor azok hazánkba kerülését nem lehet megakadályozni.
Náray-Szabó Gábor, a Nemzeti Fenntarthatósági Tanács társelnöke előadásában hangsúlyozta, hogy ő nemmel szavazna erre a megállapodásra. Mint mondta, a befektetők és az országok közötti vitarendezés CETA-ban lefektetett módja nem elfogadható, mert kockázatot jelent Magyarország érdekeire nézve.
Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense kiemelte, hogy még a legjobb esetben is
mindössze egy százalékos GDP növekedést hozhat az egyezmény tíz év alatt összességében,
miközben elfogadnánk több kockázatot. Például azt, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszeren kívül álló bíróságok jönnének létre. A nagyvállalatok és az országok közötti különleges vitarendezésre példaként említette, hogy a Franciaország és Nagy-Britannia közötti alagutat működtető privát társaság nemrég beperelte Nagy-Britanniát a Calais-nál kialakult helyzet miatt. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb állam csak úgy tudott felzárkózni, hogy protekcionista eszközökkel is védte a belső gazdaságát.
Fidrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője összefoglalta, hogy Európa-szerte vezető politikusok is tiltakoztak a CETA ellen, legutóbb a lengyel igazságügy-miniszter. Az agrárszektort érintő kockázatok közül kiemelte a sertéságazatot, amelynek a legalább 25-30 százalékkal alacsonyabb hústermékeket előállító kanadai konkurenciával kellene versenyeznie.
Bencsik János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megismételte a már korábban elhangzott aggályok nagy részét. A Parlament fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke előadásában jelezte: az agrárszektorra nézve is túl sok az egyezmény kockázata, és a CETA-ról először az Európai Bíróságon kellene véleményezést kérni.
– Nem lehet tudni, milyen hatásai lesznek az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak, az előjelek nem egyértelműen pozitívak - fejtette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ma reggel az M1 csatornán. Hangsúlyozta:
a visegrádi négyek (V4) agrárkamarái nem támogatják az Európai Unió (EU) és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást,
valamint az EU és az USA között előkészítés alatt álló egyezménynél (TTIP) pedig azt szorgalmazzák, hogy az EU zárja ki a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatot a tárgyalásokból.
Győrffy Balázs egyebek mellett kiemelte, hogy Kanadában és az Egyesült Államokban jelentősen eltérő például a génkezeléssel kapcsolatos szabályozás, valamint nem egyértelmű a választott bíróságokkal kapcsolatos uniós és tengerentúli jogértelmezések összeegyeztethetősége sem.
