Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Több mint egynegyedével többen sérültek meg munkavégzés közben 2016 első félévében, mint az előző év hasonló időszakában. Tavaly 8057 munkabaleset történt hat hónap alatt, idén 10 276-ra emelkedett ez a szám – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának jelentéséből.
A növekedés nem meglepő, folytatódik a korábbi évek tendenciája. 2011-től 2013-ig 17 ezer körül alakult az éves balesetszám, ez tavaly 21 ezerre nőtt.
A helyzet romlásában minden bizonnyal közrejátszik a válság után magára találó gazdaság is,
de akkor sem javul a kép, ha a foglalkoztatottak számát is figyelembe vesszük: 2012-ben és 2013-ban kevesebb mint 4,5 baleset jutott ezer foglalkoztatottra, tavaly viszont 5 fölé emelkedett ez a mutató.
„Fellendült az építőipar, beindultak a stadionépítések és más közberuházások” – nevezte meg a több munkabaleset egyik okát Mandrik István munkabiztonsági szakértő, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldalának ügyvivője. Mint mondta, az építőiparra jellemző alvállalkozói rendszer a feketemunka melegágya, ahol pedig feketén dolgoznak, ott
a zéróhoz közelít a munkabiztonság”.
Az így dolgozónak nincs munkaszerződése, hiányzik a pénzügyi biztonság, nem kap munkavédelmi képzést, nem látja üzemorvos, és sokszor hiányzik vagy nem megfelelő a munkavédelmi felszerelés. Ahogy a szakértő fogalmazott,
ha a vállalkozó olcsón elvállal egy megbízást, és a spórolás jegyében feketén alkalmaz embereket, valószínűleg a munkavédelemre sem fordít pénzt és figyelmet.
Mandrik István szerint a balesetek száma azért is növekszik, mert
kevés az ellenőr és az ellenőrzés,
2008 és 2015 között csaknem a felére esett az ellenőrzések száma. Van olyan megye, ahol csak néhány felügyelő dolgozik, és emiatt a cégek is kevésbé tartják be a szabályokat. A szakértő hozzátette, nemcsak azokat kellene ellenőrizni, akiket „lát a hatóság”, hanem azokat is, akik hivatalosan nem jelennek meg a munkaerőpiacon.
Emellett hasznosnak tartaná, ha létrejönne egy munkáltatói biztosítási rendszer, és a cégek befizetéseiből kapnának pénzt a dolgozók egy esetleges baleset után. Akár a bonus-malus rendszer bevezetését is elképzelhetőnek tarja, vagyis amelyik vállalatnál több a baleset, az fizessen többet a kasszába.
Kötelező munkáltatói felelősségbiztosítást vezetne be a munkabalesetekre szakosodott Ikanov Gábor ügyvéd is, ugyanis a munkáltatókat objektív kártérítési felelősség terheli egy baleset esetén. Mint mondta,
egy esetleges szerencsétlenség nemcsak az adott dolgozót, hanem a családot, a céget és az ellátó rendszert is érinti.
Biztosítás nélkül egy 10-15 milliós kártérítés egy kisebb cégnek akár a létét is veszélyeztetheti, és ha csődbe megy a vállalkozás, másik nyolc-tíz munkahely is megszűnik. Az ügyvéd szerint tetemes költséget jelent az adófizetők pénzéből fenntartott egészségügyi, illetve – ha olyan súlyos a baleset – a későbbi rokkantellátás. A nagyobb vállalatok zömének van felelősségbiztosítása, ám a kisebbeknél jóval ritkább.
Az ügyvéd szerint egy tipikus ügyben a balesetet szenvedett dolgozó nem volt bejelentve, nem kapott munkavédelmi oktatást és védőfelszerelést, továbbá a céget sem lehet utolérni. Csak kevés munkavállaló van tisztában a szabályokkal, sokszor pedig nem is mernek kártérítést kérni, mert attól félnek, hogy nem tudnak visszamenni dolgozni. Ez is közrejátszik abban, hogy
rengeteg munkabaleset cégen belüli ügy marad,
és nem kerül be a hivatalos statisztikába. Óvatos becslések szerint, mondta Ikanov Gábor, még egyszer annyi baleset történik, mint amennyit bejelentenek, de akár a kétszeres szám is reális lehet.
Megnéztük azt is, hogy megyei bontásban hol történt a legtöbb munkahelyi baleset 2010 és 2015 között. Nemcsak az abszolút számokat vettük alapul, hanem a foglalkoztatottak számát figyelembe véve számoltuk ki, hány baleset jut ezer foglalkoztatottra az adott megyében.
A hat év átlagát tekintve
Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb az esélye a munkahelyi balesetnek,
ezer dolgozóra átlagosan több mint 7 eset jut. Ráadásul a vizsgált időszakban egyetlen év kivételével rendre Komárom-Esztergom megyében volt a legrosszabb a baleseti mutató. Mandrik István szerint ez a komáromi Nokia-gyárral magyarázható, bár a megye kedvezőtlen mutatója a gyár bezárása után sem változott. Ahogy a térképen is látszik, vannak olyan megyék, ahol fele olyan gyakoriak a balesetek.
Tavaly 84 halálos munkabaleset történt, 2016 első félévében pedig 36.
Az elmúlt hat évben csak 2010-ben volt ennél több halálos baleset az országban,
összesen 95. Többnyire a gyakorisági mutató is jobb volt: tavaly 2 halálos baleset jutott százezer foglalkoztatottra, míg a korábbi pár évben 1,6 és 1,9 között változott ez a szám. Igaz, 2011-ben még 2,1, 2010-ben pedig 2,5 halálos baleset történt százezer munkavállalóra vetítve.
A legtöbb súlyos és halálos baleset az építőiparban és a feldolgozóiparban történik,
életkor szerint pedig a 35-44 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. Munka közben viszont a legnagyobb arányban a 45-54 év közöttiek haltak meg.
Meg kell jegyezni, hogy a munkabaleseti statisztikákban az is szerepel, ha például egy építőbrigád közúti balesetet szenved, miközben a munka helyszínére utazik. A halálos eseteknél ez az arány akár 30 százalék is lehet. Az is árnyalja a területi adatokat – és nem csak a halálos munkabaleseteknél –, hogy a baleset helyszíne nem mindig egyezik meg a cég telephelyével, a jegyzőkönyvekben viszont az előbbit rögzítik.
