Hszi Csi-ping kínai elnök a davosi Világgazdasági Fórumon szenvedélyes beszédben biztosította a világot, hogy országa nyitott marad a külföldi befektetések irányába. Hszi kiállt a globalizáció mellett, és az eddigieknél könnyebb belépést ígért a külföldi cégeknek a kínai piacra.
Az elmúlt egy-két évben viszont számos cég döntött úgy, mint a Seagate.
A leggyakoribb indokok a magas adók, az emelkedő munkaerőköltségek és a helyi vállalatokkal vívott éles verseny voltak.
A Panasonic például 37 év működés után zárta be kínai gyárát 2015-ben. Pedig 1979-ben ők voltak az első külföldi cég. Annak idején a pálya még éppen, hogy nekik lejtett, olyan adókedvezményeket kaptak, amilyenekről a kínai cégek nem is álmodhattak.
Nagyot változott tehát a helyzet 40 év alatt.
Novemberben a Sony és a Marks & Spencer is túladott a helyi érdekeltségein.
Ezzel olyan cégekhez csatlakoztak, mint a Metro, a Best Buy, a L'Oreal, a Microsoft vagy a Sharp.
Ezeket a cégeket Peking tárt karokkal várta. Ők pedig tőkét hoztak, menedzsment eszköztárat, tehcnikai tudást, csupa olyasmit, ami annak idején hiánycikk volt Kínában. Az utóbbi években viszont kiestek a pikszisből.
Kínának nincs már olyan nagy szüksége ezekre a vállalatokra"
– mondta Csong Taj-leung, a Hongkongi Egyetem professzora. Erre rímel az ország kereskedelmi miniszterének szeptemberi nyilatkozata. Sen Danyang szerint a külföldi cégek csakis a gyors pénzszerzésre utaznak.