Az Atlanti-óceánon épített szélerőmű adhatná a világenergiát

Anholt Offshore Wind Farm Dong Energy

Az Atlanti-óceánba telepített mélytengeri szélfarm az egész világ számára elegendő tiszta energiát szolgáltatna - legalábbis ezt állítja a kaliforniai Stanford University két kutatója. Az ötlet elsőre több mint futurisztikus, de a kutatók azt mondják, alapos számításokkal meghatározható az, pontosan mekkora szélfarmot kellene telepíteni az óceán közepére, hogy az emberiség egyszer és mindenkorra kihúzhassa a tisztenergia-kérdést a bakancslistáról. Tanulmányukat az USA egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Proceeedings of the National Academy of Sciences közölte le.

Az egész világ számára elegendő tisztaenergiát szolgáltatna az Atlanti-óceán északi vizein létesített offshore szélfarm két kutató számításai szerint. Az biztos, hogy egy ekkora projekt megvalósítása soha nem látott mértékű nemzetközi összefogást igényelne, és valószínűleg a legdrágább vállalakozások közé tartozna, amibe az emberiség valaha belevágott. Mindezért cserébe viszont egyformán elérhetővé válna a tisztaenergia az egész világon.

Megalapozó számítások és szárazföldi korlátok

Az Origo nemrég bemutatta a világ legnagyobb szárazföldi szélerőműveit, amelyek többsége jelenleg is bővítés alatt áll, így növelve a megtermelt tisztaenergia mennyiségét. Az onshore szélturbinák hatékonysága folyamatosan növekszik a technológiai fejlődésnek köszönhetően, ám

a fejlesztők és iparági szereplők figyelme egyre inkább a tengeri, partközeli erőművek felé fordult.

Ennek több oka is van.

Mélytengeri vízbe telepített szélfarmmal oldanák meg az egész világ zöldenergia-ellátását Forrás:Dong Energy

A vízre tervezett szélturbinák hihetetlen innováción mentek át az elmúlt években, és hatékonyabbá válnak szárazföldi társaiknál. A hatékonyság abból is fakad, hogy a tengeri széláramlatok – jól megválasztott helyszínen – általában erősebbek és tartósabbak is mint a szárazföldön.

Egyes kutatások szerint, a szárazföldi szélerőmű farmok hatékonyságát nem lehet a végtelenségig növelni. Az energiatermelés felső értéke négyzetméterenként nagyjából 1,5 watt körül alakulhat, mivel a túl sűrűn felállított tornyok egymás energiatermelését korlátozhatják.

A kutatók készítette szimuláció szerint, az Atlanti-óceánban ennek többszöröse, 6 watt is előállítható négyzetméterenként.

Ennek oka, hogy az óceán felmelegedő felszínéről felszálló hő és a felsőbb légköri rétegek széljárásainak találkozásából nagyobb energia nyerhető ki.

A szelek pedig átlagosan 70 százalékkal gyorsabbak az óceán felett, mint a föld fölött.

De a tengeri létesítések mellett szól az is, hogy a szárazföldi területek nagysága véges. Bár számos onshore projekt indulásáról és építéséről tudunk, az erre a célra beépíthető területek előbb-utóbb elfogynak.

Mekkora is az akkora?

Az Atlanti-óceán telerakása széloszlopok erdejével kétség kívül akkora kihívást jelentene, melynek mértékét igen nehéz még csak összehasonlítani is más kezdeményezés nagyságával. Tudják ezt a kutatók is, és nem is tesznek úgy, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy a tanulmányukban közöltek egyelőre elvi vázlatnak tekinthetők.

Az óceán északi vizeire ugyanis akkora szélfarmot kellene építeni, mint India, hogy az egész világnak jusson az ott megtermelt tisztaenergiából.

Akkora területű szélfarmot kellene építeni, mint az indiai szubkontinens Forrás: Origo

Ráadásul, bár a termelése a számítások szerint folyamatos lenne, a nyári hónapokban az éves átlagtermelés ötödére esne vissza. A Stanford tudósai azt mondják, ez egy geofizikai korlátja lenne az erőműnek, mely azonban még ebben az időszakban is, egész Európa számára elegendő zöldenergiát szolgáltatna.