Berlinben nagyon elégedettek a magyar szolgáltatásokkal,
igen jól szerepel a város csapata, a Hertha BSC, amelynek Dárdai Pál, a korábbi magyar szövetségi kapitány a vezetőedzője, mondta megnyitóbeszédében a Christian Göke, a rendezvénynek otthont adó Messe Berlin vezérigazgatója.
A házigazda gyorsan hozzátette, hogy természetesen nem csak ezért lett Magyarország Európa egyik legnagyobb és legrangosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításának, a Nemzetközi Zöld Hétnek (Internationale Grüne Woche – IGW) a partnerországa.
Hagyományos, sokoldalú, természetes – összegezte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Magyarország értékeit, amelyeket a Nemzetközi Zöld Héten állítottak ki a magyar pavilonban.
Németország Magyarország legfontosabb szövetségese, első számú kereskedelmi partnere”
– jelentette ki a tárcavezető.
Mit csinálnak a magyarok a Nemzetközi Zöld Héten?
A mintegy 1700 négyzetméteres magyar nemzeti pavilonban a Földművelésügyi Minisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Magyar Nemzeti Kereskedőház és több más partner együttműködésével 33 kiállító mutatkozik be, magas minőségű termékek széles kínálatával, köztük kolbászféleségekkel, borokkal és édességekkel. Magyarország az idén 45. alkalommal vesz részt az IGW-n, és 2010 után már másodszor nyerte el a partnerországi címet. A vásárt 82. alkalommal rendezik meg, 66 országból 1650 kiállító vesz részt rajta. (MTI)„Büszkék vagyunk arra, hogy Berlint, Németországot és Európát erőszakkal elválasztó falban az első téglát mi, magyarok ütöttük ki” – mondta a miniszter.
„Mi, magyarok azt gondoljuk magunkról, hogy leleményesek és kreatívak, vendégszeretőek vagyunk,
erős a pálinkánk, fűszeres a konyhánk, jó a humorunk, és senki sem távozik asztalunktól éhesen.
Szeretjük a barátainkat, vendégeinket. Az állítások közül, amelyeket felsoroltam, néhány biztosan igaz” – mondta Fazekas Sándor. Szerinte akik Magyarországról írnak, azok hazánk konyhaművészetét mindig megemlítik.
„Magyarország a hagyományos, fenntartható és génmanipulációtól mentes mezőgazdaságra és élelmiszer-termelésre alapozza jövőjét.” A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az alaptörvényben a világon először rögzítette a GMO-mentességet.
Fazekas Sándor szerint jól mutatja a mezőgazdaság fontos szerepét a nemzetgazdaságon belül, hogy
hat év alatt csaknem 27 százalékkal dolgoznak többen a magyar mezőgazdaságban,
mint korábban, és csak 2016-ban 16 500 új munkahely létesült.
„Közös érdekünk, közös célunk a jól működő, rugalmas és versenyképes agrárium létrehozása nemcsak az Európai Unióban, hanem a világ pontján” – mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy annak érdekében, hogy elősegítsük az értékek megőrzését, az egészséges, tápláló élelmiszerek termelését, és hogy „az ennivalóhoz mindenki a saját országában juthasson hozzá”.
Chistian Schmidt mezőgazdasági miniszter szerint magyar kollégája, Fazekas Sándor beszédében a pálinka volt a legtöbbet használt szó, és biztosította afelől, hogy pénteken meg fogják kóstolni. Ezzel szemben beszédében már a víz fontosságát hangsúlyozta: „Víz nélkül nincs élet.”
A német miniszter szerint
a vízhiány meggátolhatja az emberek élelmezésének alapját,
és a jövőben jelentősen meg fog nőni az igény a víz iránt. „60 százalékkal több élelmiszert kell majd termelni, ez a feladat pedig a termelőkre hárul majd” – mondta a német politikus.
Mi, németek külön köszönettel tartozunk a magyaroknak, akik anno elsőként megnyitották a vasfüggönyt”
– jelentette ki Christian Schmidt. 25 éve baráti megállapodás született a két ország között, amely a miniszter szavai szerint azóta is a német–magyar kapcsolatok alapját jelenti. „Erre meg is ihatunk egy pálinkát.”
A magyar külkereskedelem negyede Németországhoz köthető,
ami Christian Schmidt szerint azt jelzi, hogy „jól működik az Európai Unió”. Szerinte a vidéken élő embereknek nem szabad, hogy rosszabbul éljenek, mint a városiak, ezért fejleszteni kell a vidéket. „Egy város sem lenne képes működni az őt körülvevő területek nélkül.”
A többi előadóhoz hasonlóan a német miniszter is beszélt arról, hogy
a gazdák megérdemlik, hogy megfizessék őket”.
Az, hogy a gazdákat, a mezőgazdaságból élőket nem fizetik meg eléggé, a többi beszédben is visszatérő motívum volt.
Michael Müller, Berlin polgármestere is köszöntötte a magyar partnerséget. „Egymásnak feszülő érdekek között élünk”, de szerinte az mindenképpen jó jel a jövőre nézve, hogy a politikai vitáktól függetlenül működik a partnerség a két ország között.
A jó minőség nem lehet napról napra olcsóbb”
– mondta a polgármester, aki szerint, ha egy jót akarunk enni-inni, annak ára van.
Phil Hogan, az unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa is beszélt az árakról. Szerinte új innovációkra is szükség van, fontos az energiahatékonyság javítása, fejlesztése – viszont „a politikusoknak is el kell fogadniuk, hogy ennek ára van”.
Péntek reggel a magyar pavilonnál nyitották meg hivatalosan is a vásárt, a szalagot Fazekas Sándor német kollegájával, Christian Schmidt mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és Michael Müller polgármesterrel közösen vágta át.
(Az Origo a rendezvényről az Agrármarketing Centrum közreműködésével tudósít.)