Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A hazai magasépítő-ipar aktuális gondjairól, illetve azok lehetséges megoldásairól beszéltek az előadók a Magasépítés 2017 konferencián. Az ágazat legégetőbb problémáit a szakmunkások elvándorlása, az elavult technológiák használata és a folyamatosan emelkedő árak jelentik.
Idén legalább 15-20 ezer, a következő években pedig akár 30 ezer munkavállaló is hiányozhat az építőiparból – mondta az Origónak a konferencia nyitó előadását tartó Scheer Sándor. A Market Zrt. vezérigazgatója szerint
a válságban a dolgozók a megfelelő bér és munkakörülmények hiánya, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt mentek külföldre.
A többségnek azonban a családja itthon maradt, ezért ha a magyarországi bérek emelkednek, valószínűleg ők is hazajönnek.
„A hiányszakmákban már elkezdődött a folyamat, 20-30, de akár 50 százalékkal is nőttek a magyarországi bérek” – mondta Scheer Sándor.
A burkolók, festők, gipszkartonosok, villanyszerelők, épületgépészek, ácsok és szerkezetépítő szakemberek akár nettó ezer eurót is kereshetnek havonta.
Igaz, ez több munkaórát jelent, mint külföldön, és az is kell hozzá, hogy folyamatosan legyen megbízása a cégeknek.
Az élőmunka növekvő költsége miatt várhatóan a beruházások is több fognak kerülni, ám a vezérigazgató szerint ezt a hatást többféleképpen lehet enyhíteni. Egyrészt növelni kell a hatékonyságot, mert az iparág elavult szerszámokkal és gépekkel dolgozik, valamint kevés a jó és korszerű technológia. Ehhez viszont pénz, támogatás, nyereség kell, ami egyelőre nem igazán jellemző az összezsugorodott szektorra.
Scheer Sándor úgy látja, jobb tervekre is szükség lenne, mert jelenleg egy tervezőmérnök nem figyel arra, hogy milyen munkaerőigénye van egy-egy tervnek. Pedig ha ez is szempont lenne, több előre gyártott típuselemet lehetne használni az építkezéseknél, így kevesebb lenne az élőmunka, csökkennének a költségek.
„Nem reálisak az építési határidők sem” – jegyezte meg a Market Zrt. vezérigazgatója. A rendszerváltás utáni építőiparra az volt a jellemző, hogy „mindent megcsináltak feleannyi idő alatt”,
de ezt a munkatempót hosszú távon lehetetlen tartani, nem lehet folyamatosan napi 14 órát dolgozni.
Ennek ellenére az akkori határidők élnek még mindig a fejekben. Ezt tetézheti, ha az építkezés lassú előkészítése miatti csúszást a kivitelezés során próbálják behozni – tette hozzá Scheer Sándor –, viszont a kivitelezésben nincs már több tartalék.
Az építőipar legsürgetőbb feladatát a KÉSZ Csoport elnöke is a hatékonyság javításában és a bérek növelésében látja. Varga Mihály szerint ma hiányzik a megfelelő szakképzés, és nincs meg az a hozzáadott érték, ami miatt a fiatalok kedvet kapnának az építőmesteri munkához.
„Ez a mi feladatunkká vált, nekünk, meghatározó építőipari vállalatoknak kell képeznünk a fiatalokat” – nyilatkozott az Origónak Varga Mihály. Mint mondta, a piac minden résztvevőjének be kell látnia, hogy
a jó munkaerőt meg kell fizetni, és nincs helye a feketemunkának,
ami alacsonyan tarthatná az óradíjakat. Azt pedig a megrendelőknek is meg kell érteniük, hogy az élőmunka magasabb költségei miatt a piaci árak is emelkedni fognak.
Az elnök arról is beszélt, hogy a nagy projektek miért kerülnek szinte mindig többe a tervezettnél. Egyrészt gyakran a beruházás alapja egy üzleti megfontolás, hiányzik a szakmailag megalapozott műszaki tartalom és a tételes költségvetés. Kezdenek eltűnni a beruházói oldalról a szakértői csapatok, ezért
a bekerülési költségeket gyakran 20-40 százalékkal is alábecsülik.
A kivitelező vállalkozónak viszont minél pontosabb tervekre lenne szüksége, ezek nélkül nehéz pontosan meghatározni a vállalási árat, így könnyen borulhat az eredeti költségvetés. Varga Mihály szerint ahhoz, hogy a büdzsét tartani lehessen, együttműködésre van szükség már a projekt előkészítése során.
Az is fontosnak tartja, hogy jobb minőségű és műszaki tartalmú pályázati kiírások szülessenek. Azok ugyanis döntően meghatározzák a beérkező ajánlatok minőségét és tartalmát, műszakilag és pénzügyileg egyaránt. Emiatt szükség lenne egy egységes kiírási rendszerre – Németországban létezik ilyen –, ami biztosítaná a pontos és átlátható árversenyt.
A konferencián Gönczöl Péter, a STRABAG ügyvezető igazgatójának prezentációjában elhangzott, hogy a termelési mutatók alapján Magyarország alulmarad más európai országokkal szemben. Egy munkavállalóra vetítve
a magyar építőipar termelékenysége egy munkavállalóra vetítve évente mindössze 79 ezer euró, míg például a szomszédos Szlovéniában 111 ezer, Ausztriában pedig 1 millió euró.
A szakértők beszámolói szerint Magyarországon az építőipart kényszervállalkozások sora jellemzi, a 250 főt meghaladó foglalkoztatók száma az összes vállalat kevesebb mint 0,02 százaléka, míg 4 vagy annál kevesebb főt 89,69 százalékuk foglalkoztat. A vállalkozásokra a gépesítés, az eszközök és segédeszközök hiánya jellemző, így a vezető technológiák bevezetése szinte lehetetlen.
A hatékonyság sokféleképpen növelhető, a szakértők például azt javasolják, hogy a vállalatok a jövőben jól szervezett struktúrát alakítsanak ki, az erőforrásokat minél jobban koncentrálják, fordítsanak a gépesítésre. Ha lehet, alkalmazzanak iparosított technológiákat, minél inkább specializálódjanak egyfajta területre, valamint konzekvensen vezessék a projekteket.
