Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Jövő májusra már működhet az az országos „láthatatlan esernyő”, amely elsősorban a mezőgazdaságot, de a házakat, autókat is képes lesz megvédeni a nagyobb jégverésektől. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemrég nyújtotta be pályázatát a jégeső-elhárító országos rendszer kiépítésére a vidékfejlesztési programban.
Az országos hálózat 984 olyan, talajon elhelyezett generátorból állna, amelyek a megfelelő időben (az érkező front előtt legalább két órával) ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe. Ez a reagens anyag a felső légtérbe jutva
megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki,
a több, de kisebb jégszemcse pedig vagy nem okoz már jelentős kárt földközelben, vagy oda érve el is olvad, esővé alakul.
Rakétás elhárítás
Az ezüst-jodidot repülővel és rakétával is fel lehet juttatni a légkörbe, de a generátoros megoldás a legköltséghatékonyabb a külföldi tapasztalatok szerint is. A rakétás módszert például Franciaország egyes borvidékein alkalmazzák, de ez csak prémiumtermékek előállítása esetén térül meg. Az 1960-as évektől Magyarországon is próbálkoztak rakétás módszerrel, de sehol sem lett tartós megoldás. Egyébként jellemzően a borvidékek kezdtek először foglalkozni a jégeső elhárításával, mert az a szőlőben tudja a legnagyobb károkat okozni.A talajgenerátoros rendszer azt használja ki az ezüst-jodid felső légkörbe juttatásához, hogy vihar előtt jelentős a meleg levegő felfelé áramlása, ezért pontosan kell bekapcsolni a generátorokat. Legalább ilyen fontos azonban a gép pontos kikapcsolása is, ugyanis
az ezüst-jodid elég drága anyag, literje körülbelül 1500 forint.
Egy óra alatt elhasználhat egy generátor 1,2 litert is, vagyis akár 10 perc fölösleges működés is jelentős pluszköltséget okoz az egész rendszer esetében.
Hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat, azt az Országos Meteorológiai Szolgálat jelzi majd előre. Kétszáz generátor automatikusan kapcsol majd ki és be a megfelelő időben, a többit kell önkénteseknek működtetniük. Egy automata generátor ugyanis akár tízszer többe kerül, mint egy manuális: előbbi 4-4,5 millió, utóbbi 400 ezer forint. Az automatákra elsősorban azért van szükség, mert vannak olyan területek – hegytetők, lakatlan vidékek –, ahol nincs senki, aki működtesse ezeket.
A rendszert ugyanis úgy kell elképzelni, hogy
ha 10-szer 10 km-es négyzethálót vetítünk az ország területére, akkor minden metszéspontba el kell helyezni egy generátort
a teljes „védernyő" kialakulásához – mondta az Origo megkeresésére Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Magának a generátornak mindössze két négyzetméter helyre van szüksége.
Bárki vállalkozhat arra, hogy működteti a földjén az egyik generátort, de a „jégesőszezon” májustól öt hónapig tart, és ebben az időszakban folyamatosan készen kell állni a be-, illetve a kikapcsolásra, ha jelez a meteorológiai szolgálat. Ezért elsősorban arra számítanak, hogy nyugdíjas gazdálkodók jelentkeznek majd.
Az önkénteseknek minimálbér jár, arányosítva a „szolgálati idővel”, vagyis havonta nagyjából a jelenleg 111 ezer forintos minimálbér felére számíthatnak.
A jégkármérséklő rendszer 1,8 milliárd forintos kiépítését a Vidékfejlesztési Programból finanszírozzák, a működtetését pedig a kárenyhítési alapból. Az Európai Unió ugyanis elfogadta, hogy ezt nemcsak a már meglévő károkra lehet fordítani, hanem megelőzésre is. A gazdáknak így semmilyen pluszköltséget, befizetést nem jelent majd a rendszer működtetése. A NAK úgy számol, hogy
évente átlagosan 50 milliárd forintos jégkárt lehet megelőzni a rendszerrel csak a mezőgazdaságban
– mondta Győrffy Balázs, utalva arra, hogy tavaly a bejelentett jégkár 50 ezer hektár termőföldet érintett.
Már vannak konkrét hazai tapasztalatok is a rendszer hatékonyságáról, ugyanis három dunántúli megyében (Somogy, Baranya és Tolna)
már működik egy 141 generátorból álló hálózat,
amely egyébként része lesz az országos hálózatnak, és továbbra is az évtizedes tapasztalattal rendelkező Nefela Egyesülés működteti majd. Adataik szerint évente – május 1. és szeptember 30. között – általában 40-50 alkalommal kell működtetni a rendszert, és alkalmanként 2–10 órán át mennek a generátorok. A hálózatot a Mecsekben, a Hármas-hegyen lévő radarállomásról irányítják meteorológusok, ez a radarállomás is megmarad. Az érintett három megye gazdái jelenleg fizetnek hozzájárulást a védelemért, az országos hálózatba integrálás után azonban erre nem lesz szükség.
Az elhárító rendszer hatékonyságát a kárarány-statisztikák mutatják, vagyis hogy a biztosított vagyon összértékének hány százalékát kell kifizetni kártérítésként évente. Azokban a megyékben, ahol van elhárító rendszer – az említett három megyén kívül vannak kisebb hálózatok, például 2014 óta az egri borvidéket is védi 20 generátor –,
a kárarány az 1 százalékot sem éri el, míg az elhárító rendszer előtti időszakban ezeken a területeken 4-4,5 százalékos volt
az átlagos évi kár aránya. Nagyjából ez a négyszeres különbség volt meg 2008-ban az elhárító rendszerrel védett és nem védett megyék között is, azóta pedig csak fokozódott az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárás gyakorisága.
Tavaly nyáron volt olyan eset, hogy egy településen a lakóházak 85 százalékában, több száz épületben tett kárt egyetlen jégeső, Békés megye termőföldjein 100 milliós kárt okozott. Tavaly a gyümölcsösökben a legnagyobb kár a tavaszi fagyok, a viharos időjárás, a jégeső és a sok csapadék miatt keletkezett, átlagosan mintegy 30 százalékos volt a terméskiesés.
Az Agrárgazdasági Kamara, bízva pályázata pozitív elbírálásában, feltételes érvénnyel elindította a közbeszerzési folyamatot a generátorok beszerzésére, hogy
jövő májusra kiépülhessen a rendszer.
Folyamatban van a környezeti hatástanulmányok elkészítése is, bár az ilyen talajgenerátoros, ezüst-jodidos elhárító rendszerről létezik uniós és hazai állásfoglalás is, hogy nincs semmilyen káros hatása.
