Miért építik az új selyemutat?

silk road, china, xinjiang, taklimakan desert

Közel 500 milliárd dollár értékű, elsősorban infrastukturális fejlesztésekkel Kína egy új selyemutat épít, amely 65 országot, a globális lakosság közel kétharmadát, és a világ GDP-jének 40 százalékát érinti. A terv Magyarországgal is számol: a már nagyrészt kínai tulajdonban lévő pireuszi kikötőből vonaton érkeznének az áruk Európa szívébe, ezért is fontos a Belgrád-Budapest vasútvonal felújítása.

Az új selyemútra vonatkozó tervet (Egy övezett, egy út-program) 2013-ban fogadta el a kínai vezetés. Célja, hogy a régi selyemúthoz hasonlóan szárazföldi és tengeri útvonalakat építsen ki a kínai termékek könnyebb értékesíthetőségéért, illetve a Kína felé irányuló importot olcsóbbá tegye.

A 2020-ig érvényes terv utak, kikötők, vasútvonalak, szállítási hálózatok, repterek fejlesztését tartalmazza, melynek segítségével Kína könnyebben összekapcsolódhat Afrikával, a Közel-Kelettel és Európával.

A hatalmas beruházások mögött kínai állami bankok állnak, de csak részben. Peking az európai országok segítségével is létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB, és a BRICS banknak is nevezett (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika részvételével alapított) Új Fejlesztési Bankot is segítségül hívta a nemzetközi beruházások finanszírozására.

A régi selyemút koncepciója áll az Egy út, egy övezet-programban. Forrás: Photononstop/Hermes Images

A Kínai Export-Import Bank tavaly bejelentette, hogy közel ezer olyan projektet hitelez, melyek az új selyemút kiépítéséhez kapcsolódnak, a Kínai Fejlesztési Bank pedig már két évvel ezelőtt 890 milliárd dolláros keretet biztosított a selyemút infrastruktúrájára.

Az Egy övezet, egy út-program most azért kapott különösen nagy jelentőséget, mert az USA kifarolt a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, amely Kína számára óriási lehetőséget jelent a térség kereskedelmének összefogására.

Az új selyemútban részt vevő országok számára is kedvező hatásúak a fejlesztések, megkönnyíti ugyanis a kivitelt.

Kína számára nyilvánvalóan elsődleges jelentőséggel bírnak azok a projektek, melyek az energiaforrásokat biztosítják az országnak.

A külföldi cégvásárlások első helyén az energiaszektor áll: eddig 147 milliárd dollár értékben eszközöltek befektetéseket főként Oroszországban, a Közel-Keleten és Kanadában. Itt az egyik legnagyobb tranzakciót bonyolította le az állami China National Oil Offshore Corporation (CNOOC) a Nexen olaj- és gázipari óriás felvásárlásával.

Az új selyemút másik fontos célja az ország kevésbé fejlett, belső részeinek felzárkóztatása,

melyet más ázsiai országokkal való összeköttetések kiépítésével is próbálnak segíteni. Laosszal 418 kilométer hosszú vasútvonalat építenek, a Kína-Pakisztán gazdasági folyosóra pedig eddig 46 milliárd dollárt szántak.
Az Egy öveet, egy út-program harmadik szempontja

a jüan világpiaci szerepének növelése

a közös beruházásokon keresztül, sőt, ennek a célnak érdekében indultak a jegybanki jüan-programok, melyekben hazánk is részt vesz.

A selyemút. Forrás: Splette /NASA/Wikipedia

Elemzők rámutatnak, hogy a selyemút építése már korábban kezdődött, ám az Egy övezet, egy út-stratégia az eddiginél sokkal több forrást biztosít a fejlesztésekre.

Mint azt már korábban megírtuk,

az elmúlt évtizedben 12-szeresére nőtt az az összeg, melyet kínai vállalatok külföldi cégek felvásárlására fordítottak.

Ez az összeg tavaly már évi 206 milliárd dollárt tett ki. A pekingi vezetés tudatos stratégiájába illik, hogy a kínai export érdekében egyre több globális hadállást építsenek ki a fejlett államokban, miközben saját piacaik kapuját nem tárták ki ennyire szélesre.

Ennek hátterében egyrészt a felülről jól kontrollálható állami vállalati szerkezet megőrzése áll.
Az új selyemút jelentős beruházásokat tartalmaz – a fentiekben említett országokon kívül - Indiában, Indonéziában, Egyiptomban, és a Fülöp-szigeteken is.

A kínai tervek Magyarország számára is jelentős lehetőségeket kínálnak. Ezekre hamarosan visszatérünk.