Katarral június elején megszakították a diplomáciai kapcsolatot a környező államok, és blokád alá vonták az országot. A nagy szomszéd, Szaúd-Arábia lezárta az egyetlen, Katarba vezető szárazföldi határátkelőt, míg több arab nemzet a légtér használatát is megtiltotta a Qatar Airways gépeinek. Most olyan feltételeket szabtak a blokád feloldásáért cserébe,
amelyeket szinte biztos nem fog teljesíteni Katar.
A blokádot azért emelték az arab országok, mert szerintük Katar külföldi terrorista szervezeteket pénzel, és beavatkozik a környező nemzetek belpolitikájába. A lépés hatására Katarban kisebb pánik alakult ki, kifosztották a boltok polcait. Az ország vezetői megnyugtattak mindenkit, közlésük szerint egy évre elegendő élelmiszertartalékkal rendelkeznek. Ugyanakkor Irán már küldött segélyszállítmányt az országba, de volt olyan vállalkozó, aki teheneket reptetett az országba a tejhiány miatt.
Bahrein arra kérte a bankjait, hogy fagyasszák be a katari állampolgárok számláit, mire válaszlépésként Katar kiutasította az országban dolgozó szaúd-arábiai polgárokat. Egyes vélemények szerint akár háborúba is torkollhat a konfliktus, míg Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szerint Katar mindig is a terrorizmus pénzelője volt.
Végül ultimátumot intéztek Katarhoz azok az arab országok, amelyek megszakították vele a kapcsolataikat.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Bahrein 13 követelésből álló listát állított össze,
amelyet az öböl menti válságban közvetítő Kuvait továbbított Katarnak.
Az ultimátum 13 pontja:
Katarban egyelőre nem reagáltak a követelésekre, de kormányilletékesek felhívták a figyelmet arra, hogy a lista olyan dolgokat tartalmaz, amelyeket
Doha már korábban határozottan elutasított.
Fikri Isik török védelmi miniszter rögtön reagált, és jelezte, hogy Ankara nem tervezi felülvizsgálni katonai jelenlétét Katarban.
Ali Saref al-Emadi, Katar pénzügyminisztere továbbra is azt mondja, hogy az országot különösebben nem zavarja a blokád, hiszen rengeteg tartalékkal rendelkeznek, több jelentős külföldi gazdasági partnerük is van, így nincs miért aggódni.
A CNBC-nek adott interjúban a miniszter elmondta, hogy ha Katar veszít egy dollárt, akkor a környező országok is veszíteni fognak ugyanannyit.
Al-Emadi szerint az élet változatlanul zajlik az országban, óriási vagyonnal rendelkeznek, szóval tudják kezelni a helyzetet.
Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy megvédjük a valutánkat és a gazdaságunkat - tette hozzá Ali Saref al-Emadi.
A pénzügyminiszter állítása szerint az ország jelesen vizsgázik pénzügyi stabilitásból, ami annak is köszönhető, hogy
az ország GDP-jének 250 százalékának megfelelő eszközük van külföldön.
Ráadásul a Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és a Bahreinnel folytatott kereskedelmük mindössze az exportjuk 8 százalékát teszi ki, ami magába foglalja a gázszállítást.
A miniszter kitért a sokkal fontosabb importra is, állítása szerint
ezekből az országokból pusztán a teljes behozatal 15 százaléka érkezik.
Al-Emadi elismerte, hogy az élelmiszer-ellátás jelentős része jött a blokád túloldaláról.
Ezt a problémát hajók és repülők segítségével próbálják megoldani, Doha rendelkezik a régió egyik legnagyobb kikötőjével (ahol évente 5-7 millió konténert mozgatnak meg), illetve a világ egyik legnagyobb repterével is.
A vezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Katar a világ 18. legversenyképesebb országa, és a visszaminősítés ellenére is még mindig kifejezetten befektetésre ajánlott. A pénzügyminiszter a miatt sem aggódik, hogy elszállna az infláció a megnövekedett költségek miatt.
Az áremelkedés tavaly mindössze 2,7 százalékos volt,
a következő két évben 2,8 és 3 százalék közötti drágulást várnak.
Korábban arról számoltunk be, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból különösebben nem zavarja a közel-keleti államot, amely a brexit ellenére
5 milliárd fontos beruházási csomagot jelentett be az országban.
Ezek jelentős része Londonban történik, az ingatlanok mellett a kutatás-fejlesztésben és a közlekedésben is látnak fantáziát. Katarnak már most is jelentős vagyona van az Egyesült Királyságban,
ennek nagyságát 35-40 milliárd fontra becsülik.
Ráadásul a közel-keleti állam a blokád ideje alatt sem áll le, a BBC szerint Katar 10 százalékos részesedést akar szerezni az American Airlines légitársaságban.
Az üzlet nagysága 808 millió dollár lehet.
A katari légitársaság azt írta egy közleményében, hogy nem fog az American Airlines részvényeinek 4,75 százalékánál nagyobb részt vásárolni az amerikaiak beleegyezése nélkül.
A Qatar Airlines korábban már megvett 20 százalékot az IAG csoportból, ez a vállalat birtokolja a British Airwayst és az Iberiát is.