Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szerdán közzétette a svéd kormány az új gazdasági előrejelzését, amelyben a költségvetési többlet jóval magasabb lett, mint amire a korábbi becslések alapján számítani lehetett. A svéd pénzügyi minisztérium közlése szerint
a többlet a megemelkedett személyijövedelemadó- és áfabevételeknek köszönhető elsősorban, de az állami kiadások is csökkentek.
Az előrejelzések szerint a 2017-2020-as periódusban a svéd többlet
85 milliárd koronával, azaz 2715 milliárd forinttal lesz magasabb a vártnál.
Magdalena Andersson svéd pénzügyminiszter szerint ez a plusz pénztömeg jól fog jönni később, és segít majd kezelni a jövő kihívásait, amelyek veszélyeztethetik a jóléti állam modelljét:
Ezt az erős pozíciót arra fogjuk használni, hogy még több embert alkalmazzunk az egészségügyi és szociális ellátásban, de növelhetjük az óvodai alkalmazottak, tanárok és rendőrök létszámát is.”
Számítások szerint a többlet miatt 300 ezerrel több gyereknek és ugyanennyi nyugdíjasnak tud a svéd kormány többlettámogatást nyújtani majd 2025-ben – írja a Bloomberg.
Ez komoly számnak tűnik egy 10 millió fős országban, miközben olyan kihívásokkal is meg kell küzdeni, mint a várható élettartam és a migrációs nyomás megnövekedése.
Svédországban egyesek ezt olyan döntésnek tartják, amely már ütőkártya lehet a jövő évi választásokon is. A skandináv államban amúgy érvényben van egy szabály, amely arra kényszeríti a mindenkori kormányt, hogy törekedjen az 1 százalékos növekedés elérése akkor, amikor a gazdasági környezet pozitív.
Az előrejelzések szerint a költségvetési többlet 2017-ben 0,8 százalék lesz a korábban várt 0,3 százalék helyett,
majd 2020-ra eléri a 2,5 százalékos szintet.
Ráadásul ezt a növekedést úgy érik el, hogy a kormány 30 milliárd svéd koronával fog többet költeni 2018-ban a jóléti állam fenntartására, mint 2014-ben, és további 5 milliárd koronát áldoznak egészségügyre, oktatásra és a szociális háló fejlesztésére is.
Az ország GDP-je stabilan, várhatóan 2-2,5 százalék között növekszik a következő négy évben, viszont a svéd kormány kitűzött magának egy igen nehezen teljesíthető célt is:
az Európai Unió legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját szeretnék magukénak tudni 2020-ra.
Az Eurostat szerint a svéd munkanélküliségi ráta jelenleg 6,6 százalék, amivel ugyan az uniós átlagnál jobbak, de messze elmaradnak az éllovas országoktól. A legújabb kimutatás szerint Csehországban 3,2 százalékos a munkanélküliség, míg további öt országban (Németország, Málta, Magyarország, Egyesült Királyság, Lengyelország) alacsonyabb, mint öt százalék.
Az előrejelzések szerint a következő négy évben 6,2 százalékra csökkenhet a svéd munkanélküliség.
