Kína nemcsak a megújulókban lépett előre, de szén-dioxidból is kevesebbet bocsát ki

A világ legnagyobb duzzasztója, a Három szurdok gát

A megújuló forrásokból termelt energia tavaly bővült eddig a legnagyobb mértékben, 14,1 százalékkal, legalábbis amióta figyeljük ezt globálisan – áll a BP olajtársaság friss jelentésében. A legjobban Kína hasított: több mutatóban maga mögé utasította az Egyesült Államokat és az OECD-országokat is.

A globális szén-dioxid-kibocsátás lényegében nem változott a korábbi évekhez képest, alig mérhető értékkel nőtt 2016-ban, a korábbiakhoz képest. Ebben tehát rosszul állunk: a klímaváltozásért az egyik leginkább felelőssé tett károsanyag-kibocsátás mértéke csak nem akar csökkeni.

Országokra vetítve, ez a tendencia alól Kína kivétel.

Bár több kínai nagyváros rendszeresen azzal kerül be a hírekbe, hogy szinte elviselhetetlen benne a levegő szennyezettsége, összességében mégis 0,7 százalékkal fogták vissza kibocsátásukat a korábbi évhez képest – igaz, volt honnan indulniuk, a megelőző tíz év 75 százalékos növekedését tekintve. Amiben viszont nagyon előreszaladtak, az a megújuló energiák használata.

Nem mindegy, honnan annyi

A megújuló energiák használata szédületes sebességre látszik kapcsolni bolygónk számos országában. A gyors ütemű növekedés azonban globálisan még nem hozott fordulatot, sőt statisztikai értelemben távol vagyunk attól. Tavaly az elsődleges források megtermelt mennyiségnek alig 4 százalékát állítottuk elő megújulókból.

Ez azonban a teljes energiatermelési növekmény tetemes hányadát, egyharmadát adja, és a várakozások szerint ez az arány évente nőni fog.

A megújuló energiák felhasználásában elért növekedésnek a motorja Kína volt. A globális mérték mintegy 40 százaléka az ázsiai országnak volt köszönhető, ami több, mint az OECD tagországok produkálta növekedés együttesen.

Kína emellett beelőzte a nagy favorit Egyesült Államokat is: többet termelt megújulókból, és ezzel átvette a vezetést ezen energiatípusok felhasználásában.

Víz és atom a nyerő párosítás

Kínában nőtt legjobban a víz- és atomenergia-termelés is. Globális mértékben 2,8 százalékkal növekedett a vízenergia felhasználása, itt szintén 40 százalékot Kína rakott bele. Atomból a világ 1,3 százalékkal hasított többet, mint a megelőző évben,

így már 9,3 millió tonna olaj energiaértékét váltották ki, ám itt a növekedés szinte teljes egészében Kínának köszönhető.

Ugyanakkor a környezetvédők így is aggódnak: Kína gigantikus építkezései a folyóin a vízenergia hasznosításáért, visszafordíthatatlan károkat okozhat az amúgy is terhelt vizek élővilágában.

A világ legnagyobb folyami építménye, a Három szurdok gát Kínában. Duzzasztanak. Forrás: Origo