Írtunk arról, hogy Nagy-Britannia bejelentette: 2040-től nem lehet hagyományos üzemű autót vásárolni majd az országban. A nagy visszhangot kiváltó bejelentés nem egyedülálló: több európai ország a hagyományos meghajtások végső kivezetése mellett tette le voksát, ahogy egyre több gyártó is csak a megújuló energiákat hasznosító fejlesztési projekteket indítja már el.
Miközben a német autómárkák körüli emissziós botrány újabb fejezetéhez érkezett, mozdulni látszik a világ másik fele: India a napenergia-fordulat mellett a közúti közlekedés átalakításában is magasabb fokozatra kapcsol.
Világviszonylatban nézve, Nagy-Britannia a hatodik legnagyobb értékesítési piaca a személyautóknak. Közel 3 millió új járművet helyeztek forgalomba a tavalyi évben, miközben a briteknek is komolyan kell venniük saját vállalásaikat, mind a klíma, mind az emberek egészségének megóvása tekintetében. A 2040-es dátumot ezért újabbal fejelték meg:
2050-től csak károsanyag-kibocsátástól mentes autók közlekedhetnek közútjaikon.
A franciák szintén 2040-et adták meg saját céldátumukként: ettől az évtől kezdődően nem lehet náluk benzines és dízelautókat értékesíteni, noha a tiszta energiákkal hajtott gépjárművek mellett a hibrid autók gyártását ettől az évtől még nem tiltják. Egy francia kormányzati tisztviselő azt jelezte:
a kormányzat segíteni fogja a francia autógyártók innovációját.
A francia alternatív meghajtású autópiac egyébként áttörés előtt áll: 2017 első negyedévében 25 százalékkal több ilyen járművet értékesítettek mint a tavalyi év azonos időszakában.
A legközelebbi dátum Norvégiában van pirossal bekarikázva az ország energetikai átállásának naptárán:
2025-re csak nulla emissziós értékű gépjárművek értékesíthetők,
a személyautók mellett ez a rendelkezés vonatkozik a furgon-jellegű járművekre is. Bár a dátum közelinek tűnik, a skandináv államban tavaly az értékesített új autók 40 százaléka elektromos vagy hibrid hajtású volt.
Európán kívül
India tette a legbátrabb vállalást: 2030-ra csak elektromos autókat kívánnak eladni
az országban. A fejlődő államban mind nagyobb tömegek számára válik elérhetővé a saját gépkocsi, ugyanakkor az országban vannak a világ legszennyezettebb levegőjű nagyvárosai. Az indiai kormányzat úgy véli: a piaci logika alapján nagy mennyiségű elektromos autó értékesítése várható, amely közvetett módon segítheti az országot a fejlett államokhoz való felzárkózásban.
A Nemzetközi Energiaügynökség jelzése szerint, további tíz olyan ország van, melyek értékesítési célok kitűzésével kívánják segíteni az elektromos autók terjedését:
Ausztrália, Dánia, Kína, Írország, Németország, Japán, Portugália, Hollandia, Spanyolország és Dél-Korea
tartozik ebbe a csoportba. Kína egyébként egymaga a világon eladott elektromos autók 40 százalékát vásárolja, ez több mint kétszerese az Egyesült Államokban eladott tiszta energiával hajtott autóknak. Utóbbi országban egyébként nincs ilyen vonatkozású szövetségi politika, de nyolc állam már önállóan meghatározta saját célszámait.
Az országok bejelentéseit egyes kommentárok, autógyárak képviselői, inkább politikai kinyilatkoztatásként értékelik, melyek konkrét cselekvési terv nélkül egyelőre csak lógnak a levegőben. De az igazi kihívás az átállásban a jelenlegi ismeretek szerint nem is a szkeptikusok meggyőzésében, hanem
a technológia fejlődésében és a gyártók érdekeltté tételében rejlik.
A kérdés az, a legnagyobb szereplők hajlandók-e befektetni az egyelőre nyereség nélküli elektromosautó-iparba, és képesek-e végrehajtani azt a technológiai áttörést, mely a környezetbarát autók hatósugarának érdemi növeléséhez kell.
Az elektromos autók gyártása ugyanis jelenleg mindennek mondható, csak épp komoly profitot hozó tevékenységnek nem. Hiába az óriási érdeklődés a Tesla 3-as iránt, az első időszakban biztosan csak veszteséget fog termelni a befektetőknek.
Az elektromos autók előállítási költségét ugyanis döntően befolyásolja az akkumulátoré,
és a lítium-ion telepek gyártása olykor drágul mintsem olcsóbbá válna, miközben a hagyományos autók még mindig képesek olcsóbbá és hatékonyabbá válni a gyártói innovációtól.
Az e-autók Achilles-pontjának tehát az akkumulátorok tűnnek. Az elektromos autók akkor tudnak egy töltéssel nagyobb távolságot megtenni, ha nagyobb akkumulátort kapnak vagy ha nő a tárolt energia. Itt azonban még hiányzik az igazi forradalom. Bár az
elektromos autók átlagos hatótávolsága egy német jelentés szerint a 2011-es 150 kilométerről 2016-ra 270 kilométerre nőtt,
egyes szereplőknek ez még mindig nem elég ahhoz, hogy búcsút intsenek a benzingőznek.