Az internet felhasználóinak száma folyamatosan növekszik, az emelkedés ütemével foglalkozó oldalak 3,7 milliárd főre teszik napjaink netes közösségét.
Ez a Föld jelenlegi lakosságának fele.
Természetesen a felhasználók aránya kontinensenként változik, Észak-Amerikában és Európában több mint az emberek háromnegyede netezik. Afrikában ez a szám mindössze 28,3 százalék az Internet World Stats adatai alapján.
Azonban a felhasználók számának növekedési üteme a lemaradásban lévő régiókban, Afrikában és Ázsiában a legnagyobb. A Wall Street Journal cikke szerint
erről a két kontinensről kerülhet ki a következő egymilliárd új netes közösség,
amely már teljesen másképpen használja majd a világhálót, mint ahogy azt eddigi megszoktuk.
A „következő egymilliárd” nem fog e-maileket írni,
sokkal inkább hangazonosító alkalmazások és képfelismerő szoftverek segítségével fog kommunikálni.
Ez nem egy újhullámos szokás, hanem egyszerűen gazdasági és szociológiai okai vannak.
Az internetet még csak most felfedező lakosság jelentős hányada ugyanis analfabéta.
Azonban napjaink okostelefonjait az írni és olvasni nem tudó emberek is tudják használni, és a már említett applikációk segítségével könnyen élvezni tudják a világháló tartalmakban gazdag világát.
Ilyen ország India is,
ahol jelenleg az 1,3 milliárd fős lakosságból mindössze 400 millió ember internetezett eddig,
azaz több száz millió potencionális felhasználó vár még arra, hogy megismertessék vele az online világot.
Mivel az eddig még nem internetezők többsége alacsony iskolázottságú, ezért a mobilgyártóknak és az alkalmazások fejlesztőinek is alkalmazkodniuk kell ehhez a réteghez és ehhez az igényhez.
Indiában például csak 3 százalék az iPhone telefonok részesedése,
mert az ott élők egyszerűen nem engedhetik meg maguknak az Apple termékeit. A legolcsóbb iPhone modell 300 dollárba kerül, ennél az Indiában gyártott és ott kapható mobiltelefonok 90 százaléka olcsóbb. Az ázsiai piacot a kontinensen készült olcsó mobilkészülékek uralják.
Az Apple dolgát nehezíti, hogy az androidos készülékek gyakorlatilag monopolizálták a piacot.
Az indiai internetfelhasználók növekedésével párhuzamosan nőtt az adatforgalom is, de az okostelefonok és a felhasználható adatmennyiség átlagára is csökkent nemrégiben.
Nemcsak a mobiltelefonok piaca mutat teljesen más mintázatot Indiában, mint a fejlett országokban, hanem az alkalmazásoké is.
Több olyan alkalmazás is van egy indiai telefonján, ami az európai és észak-amerikai felhasználók körében is szinte alap (Facebook, Google Search és WhatsApp).
Ezek annak köszönhetik sikerüket, hogy hangvezérléssel vagy egyszerű kézmozdulatokkal is használhatóak.
Azonban az indiai top10-es listán számos olyan alkalmazás is van, amely fel sem került az Egyesült Államok százas listájára (UC Browser, MX Player és a SHAREit).
Az UC Browser a legnépszerűbb alkalmazás Indonéziában és Jemenben, de a SHAREit népszerű Iránban és a Dél-afrikai Köztársaságban, míg az MX Playert nagyon sokan töltötték le Bangladesben, Ománban és Kambodzsában.
Mik ezek az alkalmazások?
UC Browser – Kínai fejlesztésű operációs rendszer. Piaci részesedése Európában és az Egyesült Államokban kevesebb mint 1 százalék, míg Indiában több mint 40 százalék.
SHAREit – Kínai fejlesztésű fájlmegosztó program.
MX Player – Koreai fejlesztésű videólejátszó program. Legnagyobb előnye, hogy zenéket és videókat offline üzemmódban is le lehet rajta játszani.
Az alkalmazásokban közös, hogy már több mint 100 millióan töltötték le, illetve alacsony sebességű internetkapcsolatra vannak optimalizálva.
Emellett az indiaiaknak megvan a maga LinkedInje (Babajob), Paypal rendszere (Paytm), de a vallásos dalokat, énekeket gyűjtő appja is (VidMate), és van vonatkövető (Indian Train Locator Live) alkalmazásuk is.
Egyes vélemények szerint a következő egymilliárd felhasználó döntheti majd el,
hogy mely vállalatok lesznek igazán sikeresek a techpiacon, és melyek kevésbé.
A fejlesztőknek azért éri meg leginkább ezekre az emberekre koncentrálni, mert rengetegen vannak, mint lehetséges felhasználók.
A bővülő piacon egy kevésbé sikeres applikációval is (ami csak néhány százalékát éri el az új felhasználóknak) több milliós, sőt tízmilliós letöltést lehet elérni.
Természetesen a Szilícium-völgy óriásai sem akarnak lemaradni a következő hullámról. A WhatsApp már most Brazíliában és Indiában a legnépszerűbb alkalmazás,
míg a Facebookot már 200 millióan használják Indiában.
Bár ez a szám tetemes (a legnagyobb az Egyesült Államok után), az ázsiai ország lakosságához képest még így is alacsony. Ezért a Facebook úgy tervezi, hogy készít egy light verziót az alkalmazásból,
amely kényelmesen fut akár 2G-s hálózatokon is.
A Google más módszereket is bevet a siker érdekében. Aktívak a reklámpiacon, még egy helyi krikett sztárt is szerepeltetnek hirdetéseikben. A cég létrehozott egy külön alkalmazást, aminek a segítségével könnyebben oszthatnak meg az indiaiak videókat egymással a YouTube-on.
Az indiai netezők száma már most is rohamosan növekszik, hiszen a telekommunikációs piacon árháború alakult ki, ami folyamatosan nyomja lejjebb az árakat. Emellett az infrastruktúra is folyamatosan fejlődik, a nagyobb városokban egyre több helyen érhető el ingyenes wifi. Ezen tényezők összessége pedig azt jelenti, hogy már tényleg a küszöbön van a következő internetes létszámrobbanás.