Általában több oka is van annak, ha valaki műgyűjtésre adja a fejét

King Willem-Alexander and Queen Maxima of The Netherlands visit the Queensland Art Gallery in Brisbane, Australia, 4 November 2016. The Art Gallery comprises more than 13.000 contemporary and historical Australian, Indigenous Australian and international paintings, sculptures, decorative arts objects and works on paper. The Dutch King and Queen are in Australia for an 5 day state visit. Photo: Patrick van Katwijk - NO WIRE SERVICE -

Mind a nemzetközi, mind a magyarországi műgyűjtői kör összetétele jelentős változáson ment át az elmúlt két évtizedben. Míg korábban az intézményi és a vállalati ügyfelek jelentek meg a befektetési céllal műalkotásokat vásárlók között, az utóbbi években a fiatalabb generációk tagjainak térnyerése tapasztalható. Igaz, ez utóbbiak elsősorban a külföldi piacokon vannak jelen. Itthon még csak szárnyaikat próbálgatják az Y generációs műgyűjtők.

A vállalati gyűjtés gondolata már az 1950-es évek Amerikájában megjelent, e mögött akkor és azóta is a befektetői attitűd állt. Bár nem kizárólagosan: még a vállalati gyűjtők között is fontos motívum a vállalatvezetők és döntéshozók szenvedélye vagy művészetszeretete. A gyűjtés a gyűjtőnek is társadalmi presztízst ad, így a tevékenység csak kivételesen ritka esetben tekinthető pusztán befektetői döntésnek. Például a Chase Manhattan Bank az elsők között fordult a műgyűjtés felé, napjainkra kollekciója mintegy 30 darabból áll. Ezt a felhalmozott állományt pedig leegyszerűsítés lenne kizárólag befektetésként értékelni, és figyelmen kívül hagyni annak társadalmi és kulturális vonatkozásait.

2016-ban is emelkedett az aukciókon lebonyolított forgalom az az előtti évhez képest Forrás: AFP/Pierre Verdy

Sokarcú gyűjtői kör

Az elmúlt húsz év jelentős átrendeződést hozott a hazai gyűjtők között is. A Magyarországon vásárlók között, az intézmények és vállalkozók mellett jelentős számban ott vannak a külföldi magánszemélyek is.

A ma fellelhető, cégek és bankok tulajdonában álló magángyűjtemények így legfeljebb csak két évtizede startoltak.

Ugyanakkor a vállalatok szponzorációs tevékenységének részeként egyúttal a mecenatúra sajátos formáját is megteremtették Magyarországon a kétezres évektől kezdődően.

A vállalatok műgyűjtői motivációja nem okvetlenül bonyolultabb kérdés, mint azt számba venni, miért kezdenek műalkotásokat gyűjteni magánszemélyek. A Deloitte 2016-os, globális elemzése szerint pusztán a gyűjtők 5-10 százalékára igaz az, hogy kizárólag befektetői oldalról közelítenek a műgyűjtéshez.

A holland királyi pár látogatása egy ausztráliai galériában Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Van Katwijk

A műgyűjtők döntő többsége, 72 százaléka szenvedélyből gyűjt, noha a befektetői szempontoktól nem függetlenül. 15-20 százalékukra igaz az, hogy csak a gyűjtői vágy motiválja őket.

Bár a gyűjtői kör összetételén belül felismerhető a vállalatok, intézmények, legújabban pedig a magánszemélyek – ezek között is a mind fiatalabbak – súlya, nehéz pontosan megmondani, kik gyűjtenek ma Magyarországon műalkotásokat.

Nagyon változó, sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. A rendszerváltás előtt könnyebb volt meghatározni, hiszen főként orvosok, ügyvédek és maszekok vásároltak műtárgyakat, akik másba nem tudták befektetni a megtakarításaikat. Ma azonban jóval szélesebb a réteg, így közel lehetetlen behatárolni a gyűjtői kört."

– mondta az Origónak Kelen Anna művészettörténész, a Virág Judit Galéria munkatársa.

A befektetési és művészettörténeti szempontból is igazán jelentős gyűjtemények jellemzően hosszú idő alatt, generációkon átívelve alakulnak ki, és gyakran öröklődnek családon belül.

Részben ezzel magyarázható az, hogy a globális piacon már évekkel ezelőtt megjelentek az Y generáció tagjai.

Itthon egyelőre még a fiatalabb vásárlók berobbanására készül a piac, bár a jelek szerint ez sem várat sokáig magára.

A világ legdrágább egypéldányos bélyege több milliárd forintnyi dollárért kelt el a Sotheby’s aukciósház New York-i irodájában 2014-ben. Forrás: MTI/EPA/Justin Lane

A progresszivitást és az online felületeket kedvelik a fiatal gyűjtők

Míg más országokban már megszokottá vált, hogy a 30-as, 40-es éveikben járók tudatos vásárlóként és a piaci viszonyok aktív alakítójaként jelentek meg a műgyűjtők között, addig itthon egyelőre csak az erőt gyűjtik a belépéshez az Y generáció tagjai. A külföldi tapasztalatok arra mutatnak rá:

azok, akik viszonylag rövid idő alatt képesek sikerre vinni vállalkozásukat vagy sikeres startupot menedzselnek, nagyobb elismerést kapnak környezetüktől, ha likviditásukat műtárgyakba való befektetésekre használják.

Ez egyúttal üzleti hitelességüket is növeli.

Megadhatja a kezdő lökést a befektetői célú műgyűjtéshez az, ha a friss befektető maga is rendelkezik már néhány tárggyal egy esetleges családi örökség révén. Figyelemre méltó, hogy – átfedéssel – egy nemzetközi felmérés szerint, 46-46 százalékban választják inkább az online és offline vásárlások lehetőségét. Motivációjuk is vegyes képet mutat:

57 százalékuk befektetésnek látja a kortárs művészetvásárlást, 44 százalékuk identitás- és státuszerősítő eszköznek.

A rendelkezésre álló információk arra mutatnak rá, hogy az idősebb gyűjtők körében a tradicionálisabb, kisebb üzleti kockázattal járó darabok a népszerűek, míg a fiatalabbak a kortárs, illetve elsősorban a progresszív munkákat kedvelik.

A fiatalok, megváltozott médiahasználati szokásaiknak megfelelően, előnyben részesítik az online megoldásokat. Ez utóbbi érvényes mind a tájékozódásra és a kínálatról való információszerzésre, mind a vásárlásokra vagy az aukciókon való részvételre. A Barneby's, a globális műtárgypiac egyik legnagyobb hirdetési oldalaként, 1,5 millió regisztrált felhasználóval rendelkezik.

Az oldal készítette elemzésből világosan látszik, hogy a fiatalabbak számára rendkívül fontos a vásárlás és az ügyintézés online lebonyolíthatósága.

A fiatalabbak az online műtárgyvásárlást részesítik előnyben Forrás: AFP/Ben Stansall

Magyarországon egyelőre még csak mozgolódás érzékelhető ebben a korosztályban.

Azt tapasztaljuk, hogy már ebből a rétegből is kerülnek ki fizetőképes vásárlók, akik egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a műgyűjtés iránt. Ennek ellenére hazai viszonylatban még aligha beszélhetünk az Y generáció térnyeréséről, ez a tendencia egyelőre csak a tengerentúlon jellemző."

– mondja Kelen Anna.

A hazai műtárgypiac összesített adatai egyelőre kevéssé ismertek, kevés publikus adat áll rendelkezésre a vásárlások értékeiről.

Szolidan növekszik a hazai aukciósházak forgalma az elmúlt évek alapján Forrás: Axioart.com / Virág Judit Galéria

Globális viszonylatban a műtárgy-kereskedelem milliárdos üzlet. A Tefaf szerint,

az árveréses kereskedések értéke tavaly meghaladta a 45 milliárd dollárt a nemzetközi színtéren.

Az aukciók értékét tekintve, első helyen az USA áll, közel 30 százalékos részesedéssel a teljes forgalomból. Az Egyesült Királyság 24 százalékkal a második, Kína 18 százalékkal a harmadik.

A szektor globális forgalma 50-60 milliárd dollár körül alakul egy évben.

Dollármilliárdos forgalom a műtárgy-kereskedelem Forrás: TEFAF ART Market Report 2017 / Virág Judit Galéria

Figyelemre méltó, hogy míg a Deloitte elemzése a piac finom, évenkénti ingadozást mutat az Egyesült Államokban és az Európai Unió nagyobb országaiban, addig Kína erősödése töretlen ebben a szektorban. De élénkül a másik ázsiai, feltörekvő óriásállam, India műtárgypiaca is.