Kulturális hagyományból munkaerő-piaci jelenség lett a sámánizmus

In this photo taken on November 8, 2016, shaman Min Hye-Gyeong performs a ritual at a shamanic centre in Yangju, north of Seoul. Practitioners of the centuries-old spiritual tradition are furious that their reputation has been tainted by association with the corruption scandal involving a close friend of the president, Choi Soon-Sil. Shamanism is deeply ingrained in Korean culture, and despite living in one of the world's most technologically advanced countries, many Koreans still consult shamans -- as intercessors with the spirit world -- for medical reasons, divination, or personal advice. / AFP PHOTO / Ed JONES / TO GO WITH "SKorea politics scandal religion shamanism, FOCUS" by JUNG Ha-won / “The erroneous mention[s] appearing in the metadata of this photo by Ed JONES has been modified in AFP systems in the following manner: [Min Hye-Gyeong] instead of [Lee Won-Bok]. Please immediately remove the erroneous mention[s] from all your online services and delete it (them) from your servers. If you have been authorized by AFP to distribute it (them) to third parties, please ensure that the same actions are carried out by them. Failure to promptly comply with these instructions will entail liability on your part for any continued or post notification usage. Therefore we thank you very much for all your attention and prompt action. We are sorry for the inconvenience this notification may cause and remain at your disposal for any further information you may require.”

Dél-Koreában a gazdasági lassulás miatt hirtelen megugrott a sámánok és a jövendőmondók száma. Olyannyira, hogy az már munkaerőpiaci szempontból is értelmezhetővé vált. A sámánizmus nagyon komoly, jelenleg is élő kulturális-vallási jelenség a buddhista többségű országban, most azonban úgy tűnik, a hagyományokhoz fordulás a munkanélküliségből való menekülési utat jelenti.

Hasonló folyamatok játszódnak le a sámánhagyományok vonatkozásában most, mint az 1990-es évek IMF-válsága idején Dél-Koreában – jelentette a Korea Times. Bár egyesek szerint akkor az IMF-nek volt köszönhető az ország gazdaságának megroppanása és a devizaállomány megcsappanása, valójában a szervezet mentőcsomagja húzta ki az országot a bajból 1997 decemberében. Ahogy akkor, úgy a gazdasági mutatók most is kedvezőtlen folyamatokat jeleznek, és a munkanélküliek egy része most is egy sajátos megoldást választ problémájára.

Élő hagyomány, létező gyakorlat a sámánizmus a mai Dél-Koreában is Forrás: AFP/Ed Jones

Sámánista korrupciós botrány

Bizarr események rengették meg a dél-koreai nagypolitikát és közéletet tavaly év végén. A botrány központi eleme az volt, hogy az akkori elnökasszony, Pak Kunhje, bizalmi köreibe engedett egy magát szellemidézőnek és sámánképességekkel rendelkezőnek valló nőt, régi barátnőjét, aki minden valószínűség szerint a legfontosabb döntésekbe is beleszólt.

Ha ez nem lett volna elég, kiderült, hogy

a raszputyini befolyást idéző nő apja egy sámánista kultuszokat ápoló szervezet feje, amely mintegy 70 millió dollárhoz jutott különböző dél-koreai cégektől,

vélhetően az elnök közbenjárásának köszönhetően. A skandalum hosszú hetekre tematizálta a dél-koreai közéletet, az elnöknek távoznia kellett. Az eset pedig rámutatott arra, hogy egyes kulturális, vallási hagyományok nem marginális jelenségek, hanem a mindennapok részei a buddhista többségű, de sok, magát kereszténynek vallónak is otthont adó Dél-Koreában.

A világ egyik legkülönlegesebb sámánhagyománya

A sámánizmusnak könyvtárnyi az etnográfiai irodalma. Ezek közül külön figyelmet érdemel a dél-koreai változat, mely bár számos rokon vonást mutat más népek hagyományaival, mégis sok tekintetben eltér azoktól. Különbség például az, hogy a dél-koreai sámánizmusban nincs lélekutazás, a kutatók állítása szerint ezzel pedig egyedül áll a világon e hagyományok között. Jelentős a női sámánok aránya is szellemvilággal kapcsolatot létesítők körében, ez szintén nem általános jelenség ezekben a kulturális örökségekben.
Különösen figyelemre méltó az a folyamat, ahogy a világ egyik technológiai fellegvárában, a leggyorsabb internet országában, nem csak megőrződött, hanem erőre is kapott a sámánizmus hagyománya. Az 1990-es évekre újra a dél-koreai kulturális identitás fontos eleme lett. Ahogy Hoppál Mihály néprajzkutató, a sámánizmus tanulmányozásának elismert szakértője rámutat Sámánok világa című könyvében, a dél-koreai, lényegében élő hagyományok, egészen napjainkig témát adnak az érdeklődőknek és a hivatásos folkloristáknak, néprajzkutatóknak, antropológusoknak.

A sámánok belehúztak, a jövendőmondókra recesszió vár

A természetfeletti erőkkel kapcsolatban álló sámánokat, szerencse- és jövendőmondókat, szellemlátókat és ezek tevékenységeit számos módon csoportosítják. Gazdasági vonatkozásuk fontosságára az mutat rá, hogy míg a növekvő munkanélküliség és a gazdasági recesszió a jövendőmondókat sújtja inkább, addig úgy tűnik, a szellemvilággal való kapcsolattartás jövedelmezőbb.

A gazdasági lassulással a jövendőmondók jelentősége csökken, ugyanakkor a spirituálissal foglalkozók száma emelkedő tendenciát mutat"

– mondja Jo Sung-je, aki harminc éve foglalkozik a sámánizmussal egy kulturális intézet vezetőjeként.

Szerinte amikor a háztartásoknak nehezebben megy, akkor többen érzik úgy, hogy elhívást kapnak arra, hogy sámánok legyenek.

Valamivel nagyobb az igény a sámánokra mint a szerencse- és jövendőmondókra Forrás: AFP/Ed Jones

A sámánok nagyobb népszerűségének oka, hogy míg a jövendőmondók főként a testi és az arc adottságaiból, vonásaiból próbálnak következtetni az egyén jövőjére, addig a sámánok bonyolult rítusok révén képesek kapcsolatot teremteni a szellemek világával. Ez pedig a dél-koreaiak számára értékesebb, mint a testi sajátosságokból vagy más eszközök használatával való jóslás.

A beszámolók szerint,

sok dél-koreai azért választja ezt az utat, mert e tevékenységek gyakorlásához lényegében nincs szükség semmilyen külön engedélyre vagy képesítést igazoló dokumentumra.

Már szakmai szakszervezetük is van a sámánoknak

Jómódú üzletemberek, vállalatvezetők éppúgy a spirituális szakemberek ügyfelei között vannak, mint szakmunkások, gyári dolgozók. Ugyanakkor hasonlóan sokszínű a fő- vagy mellékfoglalkozásként ezeket választók köre, akik ebben karrierlehetőséget látnak, és számukra indított képzésekre járnak. Ezeken háziasszonyok és cégvezetők éppúgy megjelennek, mint munkanélküliek. Kiderült:

az ajánlott irodalomlista mellett már mobiltelefon-applikáció is készült a jövendőmondóknak.

Egy sámán asszisztense előkészít egy oltárt a szertartás előtt Szöul északi részén egy sámánközpontban, Yangjuban Forrás: AFP/Ed Jones

A spiritualitás felé fordulók számának intenzív növekedését a két nagy csoport érdekvédelmi- és szakmai szervezeteként funkcionáló csoportosulások is megerősítették. A Korean Kyungsin Federation

300 ezer tagot tart hivatalosan nyilván gyakorló sámánként, illetve spiritisztaként,

de azt állítják, legalább 200 ezer olyan ember van még, akit ugyan nem regisztráltak, de gyakorolja a mesterséget. Ugyanilyen nagyságrendekről számolt be a jövendőmondókat tömörítő Korean Fortune Telling Association is.

Ez összesen 1 millió dél-koreait jelent.

Az előbb hivatkozott szervezet állítja: taglétszámuk az elmúlt 10 évben megduplázódott.

A sámánok és a jövendőmondók jövedelmeire vonatkozóan nincsenek hivatalos adatok vagy kimutatások. Egy forrás szerint, a legelterjedtebb sámánszolgáltás a jeom, mely lényegében egy ritualizált formájú, személyre szabott, lelki tanácsadást jelent.

Ennek költsége 8 millió won, azaz 7500 dollár körül alakul.

Ugyanakkor több forrás arra hívja föl a figyelmet: a szolgáltatások költségei mindig szigorúan titkosak, az ügyfél és a sámán közötti megállapodásban rögzítik azokat.