Már hússzorosába kerül a megfelelő dolgozó megtalálásának költsége

állásinterjú
Executives sitting at conference table, looking at man in foreground
Vágólapra másolva!
Magyarországon a cégek az általuk alkalmazott toborzási módszereket tekintve átlagosan 5738 forintot költenek egy megfelelően képzett és az elvárt tapasztalatokkal rendelkező munkavállaló megtalálására, miközben 2012-ben ez az összeg még csupán 278 forint volt - derül ki a Profession.hu állásportál felméréséből.
Vágólapra másolva!

A vizsgálatba 234 véletlenszerűen kiválasztott céget vontak be, akiket 2018 második felében kérdeztek meg a toborzási és kiválasztási folyamataikról, illetve a humánerőforrás stratégiájukról, az így kapott eredményeket kiegészítették az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. közel 400 magyar vállalkozás bevonásával készített felmérésének tanulságaival.

A közlemény szerint a munkáltatók 83 százaléka 1 millió forintnál kevesebbet költött idén az új dolgozók felkutatására,

a legjellemzőbb hogy 50 és 500 ezer forint közötti költségvetésből gazdálkodnak.

A megkérdezettek 82 százalékánál a fő probléma idén a nem megfelelő minőségű jelentkezésekből adódott, azaz amikor a pályázó nem rendelkezett a cég által elvárt végzettséggel vagy szakmai tapasztalattal, 53 százalékuknál pedig az alacsony jelentkező szám volt a gond.

Sokkal többet költenek a cégek a megfelelő munkaerő megtalálására ma, mint hat évvel ezelőtt Forrás: PhotoAlto/Eric Audras

A magyar cégek több mint fele több dolgozóval kezdte a 2018-as évet, mint a tavalyit, kétharmaduk pedig létszámnövekedéssel számol a következő egy évben. Ezt támasztja alá, hogy a vállalkozások 60 százaléka több csatornán keresztül - állásportál, közösségi média, nyomtatott sajtó, adatbázist építenek a spontán jelentkezésekből - próbál munkaerőt toborozni, és a cégek közel fele többet is költ erre a célra, mint egy évvel korábban.

A felmérésben részt vevők szerint a szakemberek megtartásánál a piaci elszívó erő, a tőkeerős konkurencia és a bérezés jelenti a legnagyobb kihívást, az idősödő kollégáknál pedig a motiválatlanság.

A válaszadók 75 százaléka rendelkezik általánosan alkalmazott bérezési politikával, a munkaerő megtartása érdekében a bérfejlesztés mértéke tavaly átlagosan 9,4 százalék, idén 8,4 százalék volt, jövőre 9,1 százalékot terveznek.