Miközben sokan azért aggódnak, hogy a brexit miatt a briteknél csökkeni fog a környezetvédelem szerepe és az arra fordított pénzek nagysága, a kormányzat „tejeskávéadó" bevezetését fontolgatja. Az Európai Unió pedig műanyagadót vezetne be, amivel a britek kilépése miatt keletkező, uniós költségvetési lyukat tömnék be, és az élővizeket is óvnák azzal.
A briteknél ugyanazon az állásponton vannak, mint az uniós bizottságban: a műanyagszeméttel az egyik legnagyobb baj az, hogy többsége a tengerben végzi. A keletkező szemét mennyiségét egyre nehezebb kezelni, vagy újrahasznosítani, ezért
a jövőbeni törekvéseknek arra kell irányulnia, hogya műanyag használatát a hétköznapokban is visszaszorítsák.
Erre vonatkozóan több konkrét, illetve egyelőre csak körvonalaiban létező javaslat került a londoni kormány elé. Ezek közül a miniszterelnök kitért arra, hogy terveik szerint
jogszabályi szinten érnék el a legnagyobb szupermarketek műanyagmentességét.
Azaz olyan rendelkezéseket vezetnének be, amelyek értelmében, a plasztik fokozatosan kiszorulna az áruházak polcairól. Helyette minden olyan terméknél, ahol az lehetséges, alternatív, a fenntarthatósági célokkal összeegyeztethető csomagolási és szállítási megoldásokat kellene előnyben részesíteni.
A másik elképzelés a nejlonzacskók kötelező díjának kiterjesztése a kisebb üzletekre is,
mely a nagyobb áruházak esetében korábban sikeres kezdeményezésnek bizonyult a műanyagszatyrok használatának visszaszorításában.
A mostani bejelentésekből világosan kiderül, hogy az egyszer használatos műanyag termékekre és eszközökre olyan terheket raknának, hogy már ne érje meg azokat választani a többször használatosak helyett.
A nejlonzacskók és műanyagtárolók jelentette hulladék globális problémát jelent. Ahogy az Origo is megírta, egyre több ország jelent be cselekvési terveket a szatyorfordulat megvalósítására.
A miniszterelnök beszéde után számos kommentár hangzott el, politikai és közéleti szereplők, valamint környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek részéről is. Többen jelezték, hogy
Skóciában és Walesben már jó ideje kötelező a nejlonzacskók után fizetni,
és a mostani bejelentés nem jelent mást, mint azt, hogy a brit kormány csak felzárkózik ehhez. Theresa May politikai ellenfelei pedig az eddig bejelentett javaslatokat „gyengének" találták a kitűzött célokhoz képest.
A megjegyzések másik csoportjába azok az észrevételek tartoztak, melyek a konkrétumokat hiányolták a 25 éves távlat mögül. Például a WWF helyi kampányigazgatója szerint, kérdés, hogyan fogják a britek megvalósítani a nagyszabású tervet.
Egy másik környezetvédelmi tömörülés dicsérte a kormányt, mert folyamatosan napirenden tartja a zöld-témákat és a levegő minőségének kérdést. Ugyanakkor szkeptikusak a jövőbeni tervek megvalósíthatósága miatt. Más kritikák szerint,
a jelenlegi kormány most olyan jövőbeni vállalásokat kíván bebetonozni, de legalábbis törvényerőre emelni, melyek megvalósításával később nem nekik kell bajlódniuk.
Abban mind a kormányoldal, mind a miniszterelnöki beszédet kommentálók egyet értenek: a környezetvédelmi normákat és szempontokat semmiféle kereskedelmi vagy gazdasági előny érdekében, nem szabad feladni a brexitre készülődő szigetországban.