A brit intézet szerint a magyar bérek növekedését csak más közép-európai országok, például Lettország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia közelítik meg.
Érdekesség, hogy
Nyugat-Európában a fizetések ehhez képest alig nőnek, sőt, Spanyolországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában még csökkennek is.
A legtöbb nyugati ország várható bérnövekedése azonban még az egy százalékot sem éri el.
Béremelés, mint orvosság
„ A jelentős béremeléssel kapcsolatban indokolatlan a versenyképesség drasztikus romlásáról beszélni” – nyilatkozott az Origónak György László, a Századvég vezető közgazdásza, a Neumann János Egyetem docense.
Hozzátette, hogy
a hazai munkaerőt egyébként is alulfizetik, hiszen kisebb arányban részesül az általa megtermelt jövedelemből, mint a fejlett nyugati országok dolgozói.
A docens szerint a külföldi cégek lehetőségeikhez képest a hazaiaknál is kevesebbet fizetnek a dolgozóknak, azaz e cégeknél a bérarány alacsonyabb.
„A minimálbér aktuális emelése az egyik legjobb eszköz a bérarány növelésére, és arra, hogy a munkaerő nagyobb szeletet vívjon ki a megtermelt jövedelemből" – tette hozzá Oláh Dániel. A Neumann János Egyetem tudományos munkatársa szerint
különösen fontos ez Közép-Európában, ahol a szakszervezetek gyengék, így a kormánynak kell ellensúlyoznia a tőketulajdonosok piaci erejét".
A bérek emelkedése ráadásul javíthatja a gazdaság termelékenységét és segíthet kitörni az alacsony-bér modell versenyképességi csapdájából" – fogalmazott a szakértő. A közgazdászok, akik a Neumann János Egyetem Makronóm nevű gazdasági rovatának tagjai, egyetértettek abban, hogy
a bérnövekedés kormányzati támogatása nem csodaszer, de olyan orvosság, amihez a magyar gazdaság régóta nem jutott hozzá.
A bérnövekedés viszont akkor lesz fenntartható, ha az nem drasztikus, hanem dinamikus bár, de fokozatos.