A világ városai versenyt futnak azért, hogy hol épüljön fel a legelső Hyperloop. Még a tervezés korai szakaszában volt egy olyan forgatókönyv, hogy Budapest-Bécs közt fektetnék le a szupercsövet, ami a két főváros közötti utat 10 percesre rövidítené.
Azóta Elon Musk mellett egy másik milliárdos is beszállt az üzletbe,
Richard Branson is szeretne minél nagyobb szeletet kihasítani a következő generációs közlekedési eszközből.
Azóta több hír is felreppent a lehetséges helyszínek közül. Az eszközt tesztelték Hollandiában, megindultak a fúrások Kaliforniában, engedélyeztetés alatt van egy New York-Philadephia-Baltimore- Washington útvonal is, sőt London-Skócia járatot is lebegtettek.
Azonban a bürokrácia komoly akadály, így nemrég arról írtunk, hogy a világ első Hyperloopja, amely egyelőre még csak a 400 km/h-s sebességet szeretné elérni az elméleti 1200 km/h helyett, valószínűleg Indiában épül meg.
Azonban a pneumatikus közlekedési rendszerre
most Mohamed bin Szalmán, szaúdi koronaherceg vetett szemet.
A lépésben azért lehet fantázia, mert az arab országban Szalmán herceg egy tollvonással felül tud írni minden engedélyeztetési folyamatot.
A herceg - ahogy a fenti képen is látszik - a Hyperlooppal kapcsolatban már tárgyalt is Richard Bensonnal - írja a Business Insider.
A herceg és néhány képviselő a szaúdi védelmi minisztériumból személyesen látogatta meg a milliárdost abban az üzemben, ahol a polgári űrrepüléshez eszközöket és a Hyperloopot is fejlesztik.
A terv szerint a Hyperloop a Rijád és Dzsidda közötti mintegy 1000 kilométeres távolságot 76 perc alatt tenné meg.
Jelenleg polgári közlekedéssel ez a távolság 10 órás utat jelent.
A Hyperloop a tervek szerint még a repülőkre is ráverne 20 percet, ugyanis a két város közötti távolságot jelenleg a járat 95 perc alatt teszi meg.
Az alkalomra természetesen külön szaúdi díszítéssel ellátott eszköz is készült, amely tökéletesen illeszkedik a herceg Vision 30 tervébe. Ez a projekt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felfuttatja Szaúd-Arábia turizmusát,
és 2030-ra eléri az ország az évi 30 millió külföldi látogatót.
A vállalat szerint Szaúd-Arábia ideális helyszín lehet a technológiának, amely így kapuként szolgálhat 3 kontinens között.
Érdekesség, hogy nem Szaúd-Arábia az egyetlen arab ország, amely lát fantáziát a hipergyors közlekedési eszközben, többek között
dubaji befektetők is támogatták a fejlesztéseket 2016-ban 160 millió dollárral.
Richard Branson 2017-ben szállt be a fejlesztésbe. Míg Elon Musk földalatti rendszerekben gondolkodik, addig Benson a felszínen tartaná a kapszulákat szállító alacsony légnyomású csöveket.
Utóbbi elképzelésnek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Egyfelől meg lehet vele spórolni a fúrási költségeket, viszont a felszínen való építkezésnek nagyobb a környezetkárosító hatása.