A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt 2,0 százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.
Az első negyedévben a bruttó átlagkereset 316 268 forint, a nettó 210 318 forint volt a családi kedvezmény nélkül. Idén a kétgyermekes családok családi adókedvezménye tovább emelkedett, a kedvezményt is figyelembe véve az átlagos nettó kereset 218 900 forintra becsülhető.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással
- tette hozzá jelentésében a KSH.
A vállalkozásoknál a teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva márciusban 9,4, az első negyedévben 10,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az alkalmazásban állók létszáma 94 ezerrel - 3,2 százalékkal nőtt tavaly márciushoz viszonyítva. A fizikai munkára alkalmazottak keresete 11,2 százalékkal volt magasabb, a szellemi foglalkozásuaké 6,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A költségvetési szektorban 18,1 százalékkal emelkedtek a keresetek.
Ebben az is megjelent, hogy tavalyhoz képest az idén márciusban 460 százalékkal nagyobb, átlagosan 30 ezer forint, egyszeri kifizetések - prémiumok, jutalmak - történtek. A költségvetési szektorban alkalmazottak létszáma - egyébként - 11 ezerrel (1,6 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbit.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresete 8,7 százalékkal nőtt a feldolgozóiparban és 11,0 százalékkal az építőiparban. Az idegenforgalomban és vendéglátásban 10,7 százalékkal nőttek a keresetek, az ingatlanügyletek területén viszont 18,0 százalékos volt az emelkedés.
A közigazgatás, védelem területén 28,7 százalékkal emelkedett az átlagkereset egy év alatt, az egészségügyben 17,8 százalékos növekedést jelzett a statisztika, a szociális ellátásban és az oktatásban egyformán 8,2 százalékkal voltak magasabbak a keresetek a tavaly márciusinál.
A gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma
- teszi hozzá a Takarékbank elemzése.
Az elemzés hozzátetszi, 2018-ban 10,5 százalék körüli bérnövekedés várható a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései illetve a 8 és 12 százalkos további bérminimum-emelkedés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett ez 7,5 százalék feletti reálbér növekedést jelent.
A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások - mellett, az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban idén is folytatódik az életpályamodellek érdemi fejlesztése, illetve a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind megerősíti az idei évre vonatkozó elvárásokat.